A külhoni magyarságot érintő anyaországi szavazások, valamint Magyarország és a külhoni nemzetrészek kapcsolata voltak a témái egyebek mellett annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a magyar kormány és a határon túli magyarságot képviselő szervezetek vezetőinek részvételével tartottak az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) kisvárdai nyári táborában múlt pénteken.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében a külhoni nemzetrészek fontosságát hangsúlyozva elmondta: a magyar államnak az a célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, megmaradjon a magyar emberek életminősége, de ez csak akkor lehetséges, ha minden nemzetrész megmarad. Ha bármelyik elvész, akkor az egyetemes magyar nemzet csonkul meg és léte válik kérdésessé – tette hozzá. A kormányfő-helyettes a környező országokban idén tartott választásokra utalva ezért kulcsfontosságúnak nevezte, hogy politikai értelemben mi történik ott, ahol a nemzetrészek élnek.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hozzászólásában a választások évének nevezte Romániában 2016-ot, emlékeztetve arra, hogy az önkormányzati választások után év végén ismét urnákhoz járulnak a román állampolgárok.
Arra vállalkoztak, hogy az erdélyi magyarságot szolgálják – emelte ki a szövetségi elnök, aki összességében jónak, politikailag vállalhatónak nevezte az RMDSZ által elért választási eredményeket, problémaként említve ugyanakkor az alacsony választási részvételt. Ennek ellenére csaknem kétszáz polgármestert ad az RMDSZ, kétszázharminc körül van az alpolgármestereik száma, öt megyét vezet a párt, és az összes jelentős magyar közösségű megyében van testületi alelnöke.
Kelemen Hunor szerint a 2012-es választásokhoz képest idén abszolút számban rengeteg szavazót vesztett az RMDSZ, többek között az alacsony részvétel, a törvényi feltételek megváltozása és az új kampányfinanszírozási szabályok miatt. Két megyében nem sikerült önkormányzati listát állítani, ezért az országos arányok is gyengébbek lettek, mint 2012-ben – tette hozzá.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Szerbiában áprilisban megtartott választásokra utalva elmondta, pártja teljesítette a korábban kitűzött célokat, a következő időszakban pedig megpróbálják a magyar közösséget jobban összefogni, és a párt köré egy olyan erőteret építeni, amely maximalizálni tudja az eredményeket. Kevesebb szavazatot kaptak, mint négy évvel ezelőtt, ennek oka, hogy az elmúlt években több mint tízezerrel csökkent a vajdasági magyarok lélekszáma – értékelt Pásztor István, hozzátéve, elégedett a választási eredményekkel, mivel a párt megőrizte politikai befolyását, és négy képviselőt delegálhatott a belgrádi parlamentbe.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke elmondta, a márciusi szlovákiai választásokon több mint 105 ezer szavazatot szerzett a párt, ennek ellenére harmadszor is kimaradt a szlovák törvényhozásból. A korábban hozott számokat megtartották annak ellenére is, hogy a népszámlálási adatok szerint 2001 és 2011 között 110 ezerrel csökkent a magyarság létszáma Szlovákiában.
A tisztújítás során az MKP bebizonyította, hogy él és tenni akar, az új elnök és az új elnökség közösségben gondolkodik, ezt az elvet pedig a pártépítésébe is bele tudták kapcsolni – tette hozzá Menyhárt József.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint pártja jelentős sikereket ért el az idei ukrajnai választásokon, amiben fontos szerepet játszott a megegyezés a másik magyar párttal. (MTI)
