1976-ban nyílt történelmi emlékhely azon a síkon, ahol a mohácsi csata 1526-ban lezajlott, 2012 óta nemzeti emlékhelynek nevezik. Itt dolgozik a várdaróci Hegedüs Izabella, aki idegenforgalmi referensként a csata eseményeit hozza közelebb a látogatókhoz.
1526. augusztus 29-én a Tomori Pál és Szapolyai György vezette magyar had katasztrofális vereséget szenvedett I. Szulejmán oszmán szultán seregeitől. Mivel a csata után II. Lajos király is életét vesztette, a kudarc következtében összeomlott a középkori magyar állam, az ország hamarosan három részre szakadt.
Nemzeti nagylétünk nagy temetője – ahogy Kisfaludy Károly nevezte – helyén 1976-ban történelmi emlékhelyet hoztak létre, mely 2012 óta hivatalosan a nemzeti emlékhely nevet viseli.
A hely látnivalóiról, programjairól a várdaróci Hegedüs Izabellával beszélgettünk, aki idegenforgalmi referensként dolgozik a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen.
Izabella, miután elvégezte a gimnáziumot az eszéki magyar iskolaközpontban, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán tanult, 2009-ben szerzett diplomát geográfus turizmus szakirányon.
Az egyetem után itthon kezdett dolgozni, a Kopácsi-rét Természetvédelmi Parkban. Itt ismerkedett meg jelenlegi főnökével. Az általa kísért csoportokat Izabella kalauzolta a rétben. Miután lejárt a szerződése Kopácson, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely vezetője munkaajánlattal kereste meg Izabellát, aki örömmel elfogadta a lehetőséget.
Várdarócon él, de mint mondta, 47 kilométer ma már nem távolság.
Az Emlékhely egész napos programlehetőséget kínál látogatóinak
Az emlékhely idegenforgalmi referenseként elsősorban a látogatókkal kell foglalkoznia.
– Kolléganőimmel együtt igyekszünk minél színvonalasabb előadás keretében bemutatni, mit jelképez a hely, illetve közelebb hozni a csata mozzanatait a látogatókhoz. Ebben segítségünkre vannak a csatához köthető régi leletek, kisfilmek és a korhű öltözetek is – mondta Izabella.
Általános programjuk a sírkert és az új fogadóépület megtekintését tartalmazza, és körülbelül másfél órát vesz igénybe.
Emellett számos más lehetőséget is kínál a hely: bemutatják a csatában használt fegyvereket, a látogatók kézbe vehetik a magyarok pallosát vagy éppen a törökök kardját, magukra ölthetik a kor ruháit is.
Az emlékhelyet koszorúként fogja körbe egy tanösvény, amely egy lovagi pályának ad otthont. Ez a pálya számos középkori játékkal rendelkezik, és nemcsak a gyerekeknek lehet érdekes, hanem csapatépítő program keretében felnőttek is igénybe vehetik. Gyakorlatilag egy egész napos programsorozattal rendelkeznek, amelyet melegkonyhás étterem egészít ki. Az étterem árait és menüsorát a látogatók igényeinek megfelelően alakítják ki előzetes megbeszélés alapján. A konyhának köszönhetően a vendégek teljes körű szolgáltatásban részesülnek, és ténylegesen el tudnak tölteni egy egész napot az emlékhelyen a program megszakítása nélkül.
Évi 25 ezer látogató
A mohácsi nemzeti emlékhely évente körülbelül 20-25 ezer látogatót fogad. Tavasszal és ősszel érkeznek a legtöbben. A csúcsidőszak május-júniusra, valamint szeptember-októberre tevődik. Leginkább Magyarország területéről, de szép számmal érkeznek vendégek külföldről is. Horvátországból körülbelül 7-8 ezer látogatójuk van évente, szinte az egész ország területéről jönnek.
– Nagyon jó és gyümölcsöző kapcsolatokat ápolunk néhány utazási irodával, melyek rendszeresen szállítanak nekünk csoportokat. Emellett fejlődőképesnek látszik egy új kezdeményezés is, amely a határhoz közeli, magyarok által lakott települések – például Csúza – óvodái és az emlékhely között jött létre. Egyre több településről kapunk visszajelzést, hogy szeretnék ovisaikat elhozni a parkba. Erre nagyon büszkék vagyunk. Ugyanezen települések iskoláival is szeretnénk felvenni a kapcsolatot – mondta Izabella.
Kérdésemre elmondta, mint minden idegenforgalommal foglalkozó létesítmény esetében, itt is elengedhetetlen az idegennyelv-ismeret. Mindannyian beszélnek valamilyen nyelvet a magyaron kívül, Izabella a magyar mellett a horvát turistákkal foglalkozik, de elég jól beszél angolul is.
Mohácsnál a magyarok és horvátok vállvetve harcoltak
Az emlékhely több mint 1500 katona végső nyughelye. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya és sok-sok névtelen vitéz fából faragott szobrait láthatjuk.
– A csata horvát részről is fontos volt, ugyanis a magyarokkal karöltve adták vérüket a horvát katonák is az országért. A maroknyi magyar sereg jobbszárnyát horvátok alkották Batthyány Ferenc vezetésével. Olyan fontos szerepet játszottak a csatában, hogy külön a számukra faragott sírjellel emlékezünk rájuk – hívta fel a figyelmet a két nemzet összefogásának, bajtársiasságának egyik múltbeli példájára.
Izabella az olvasóknak azt üzeni, ha módjukban áll, mindenképpen látogassanak el az emlékhelyre, hiszen legalább egyszer látni kell a helyszínét annak a csatának, amely nemzeti történelmünk sorsfordítója volt. Az ország röpke másfél óra alatt vesztette el királyát, vezetőit és függetlenségét. A csata következményei tragikusak voltak.
