A Laskói Általános Iskola és a Barkóca gyermeklap az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából hirdetett pályázatot szépen író nagypapák és nagymamák számára. A felhívásra 33 írás érkezett.
Kovacsevity Anna, a Laskói Általános Iskola igazgatója elmondta, a pályázattal az volt a céljuk, hogy példát mutassanak a gyerekeknek.
– Sajnos már vannak a világon olyan általános iskolák, ahol a kézírás helyett a tízujjas gépelést oktatják. A szakemberek szerint a számítógép rövid időn belül feleslegessé teszi az írott betűk elsajátítását. Így azon sem kell majd meglepődnünk, ha a kézírás egyszer csak nálunk is kikerül az órarendből. Ezt a folyamatot szeretnénk viszont egy kicsit lassítani, és megmutatni a gyerekeknek, hogy meg lehet tanulni szépen és olvashatóan írni, ugyanis a diákok többségének csúnya és szinte olvashatatlan a kézírása – mondja Kovacsevity Anna.
Az igazgatónő elmondta azt is, hogy pályázni személyenként egy kézzel írott, szabadon választott szöveggel/szövegrészlettel lehetett, de több nagyszülő nagyon szép gondolatokat is megfogalmazott. A pályamunkákat a laskói iskola folyosóján is kiállították, így bárki megnézheti őket. Az intézményvezető annak külön is örül, hogy a gyerekeket is sikerült bevonnia, és ők voltak azok, akik a nagyszülőket biztatták. A felsős diákok szavazatai döntötték el, hogy melyik a három legszebb pályamunka. A legtöbben Giber János (Laskó) írására szavaztak, a második Egyed László
(Kopács), míg a harmadik Tomić Márta (Laskó) lett.
Giber János nemcsak a szép írásával, hanem a leírt történetével is lenyűgözte a zsűrit.
– Egy gyerekkori élményemet vetettem papírra, szerettem volna, ha általa a diákok meglátják, hogy milyen is volt jó 50 évvel ezelőtt az élet, és hogy akkor is voltak csintalan gyerekek. Valamint azt üzenem nekik, hogy ne üljenek annyit a számítógép előtt, inkább olvassanak, írjanak többet – mondja Giber János.
{fcomments}
