A sorrendben 14. várdaróci kakasütés

Háromezer farsangi fánk, százötven kakasjelmezes szereplő, több mint kétszáz néző, tizenkét csapat a bográcsok mellett – csak néhány számadat az idei várdaróci farsangzáró, télűző rendezvényről, amelyet már 14. alkalommal rendeztek meg, és amelynek évről évre nagyobb a látogatottsága.

A várdaróciak 14 évvel ezelőtt határozták el, hogy felelevenítenek egy több száz éves farsangzáró hagyományt. Ennek lényege régen az volt, hogy egy élő kakast temettek a földbe, a legények pedig bekötött szemmel próbálták egy doronggal eltalálni az állat fejét – természetesen mára finomítottak a népszokáson, és nem élő, hanem egy plüss kakast kell eltalálni, és az is változott, hogy immáron nem a legényekre, hanem a lányokra vár ez a kihívás.

Egy újabb tömeges hagyományápoló rendezvény

A kakasütést az évek során nemcsak a helyiek, környékbeliek, hanem országhatáron túliak is megismerték. A Várdaróc Magyar Kultúregyesület tagjainak köszönhetően a magyarországi Mozsgó Kakasfesztiváljának több ezer fős közönsége előtt mutatták be tavaly, 2013-ban pedig bekerült a Külhoni Magyar Értéktárba is. Az eseménynek minden évben magyarországi és vajdasági vendégei is vannak.

Kis- és nagykakasok

A kakasütés főszervezője a Várdaróc Magyar Kultúregyesület, amely legfontosabb feladatának a település hagyományainak megőrzését, átörökítését tartja. Ezért harmadik éve a télűző eseményre meghívást kapnak a Bellyei járás településeiről az óvodások és a kisiskolások is.

Az idei program az amatőr festőművészek hagyományos alkotótábora mellett a kiskakasok felvonulásával kezdődött. Kereplőkkel, csörgő-zörgő tárgyakkal vonultak föl, majd kisebb csoportokat alkotva mindenki megkísérelhette a plüss kakasfej leütését. A várdaróciak vendégeskedését viszonozva idén a mozsgóiak is elhozták az ő kakasütésüket, valamint különböző népi ügyességi játékokat is kipróbálhattak általuk a gyerekek: horgászást teknőből, golyóterelőt, diótörőt, kukoricacsutkával való célba dobást stb.

A telet, úgy tűnik, már az esemény híre elűzte, mert verőfényes tavaszias időben zajlottak az események, és a kíváncsiskodók, nézelődők is jóval többen voltak most, így a farsangi fánk is jobban fogyott, amiből az ügyes kezű várdaróci asszonyok idén is több mint 3000 darabot sütöttek.

Közben folytatódott a program a nagyobbak részére is, a lovaskocsis-zenés felvonulás. Most a fiatalok fiúk bújtak kakasjelmezbe, így járták be a falut, az asszonyok körbetáncolásáért jutalomtojás járt, de olyan család is volt, amely a háza előtt terített asztallal várta a felvonulókat.

Majd pedig a falu központjában sor került a nagyok kakasütésére is. Volt, aki önként vállalkozott rá, de volt, akit a kakasoknak kellett a dorong mellé állítaniuk. Miután sikeresen leütötték a plüss kakas fejet, a kultúrotthonban kezdetét vette a szokásos műsor is.

A Várdaróc Magyar Kultúregyesület gyermek, ifjúsági és menyecske tánccsoportjai mellett a szomszéd település, Kopács gyermektáncosai is felléptek, a bellyei gyerekek pedig farsangi szokásokat mutattak be. A műsor állandó fellépői Várdaróc testvértelepülésének, a magyarországi Birjánnak a táncosai, valamint a vajdasági Bogaras Búzavirág citerazenekara és asszonykórusa, akik most a Kispipacs nevű gyermekcitera-zenekarral erősítve érkeztek. A tánc és a zene után pedig, farsangról lévén szó, a humor sem hiányzott a repertoárból, a közönség rekeszizmainak a megmozgatásáról ezúttal a majsi (Magyarország) Kulturális Egyesület amatőr színjátszói gondoskodtak.

Az este most is kakaspörköltfőző-versennyel ért véget, ahol a laskói Munk Erik bizonyult a legjobbnak. Az esemény kihagyhatatlan része a bál is, ahol évek óta a kórógyi Aranycsárdás zenél. A vidám társaság a munkanap ellenére is késő éjszakáig táncolt.

Az eseményén jelen volt De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul, Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke, Varga Gábor, a Bellyei járás elöljáró-helyettese, valamint Maglód település küldöttsége.

A rendezvényt a Bethlen Gábor Alap, a HMDK és a Bellyei járás támogatta.