A korrupció elleni harc, a gazdasági válság leküzdése, a migrációs válság kezelése, továbbá a kampányok és a választások jegyében telt el a 2015-ös év hazánkban. Belpolitikai és külpolitikai téren egyaránt heves viták zajlottak.
Horvátország azon európai országok közé tartozik, amelyeket súlyosabban érintett a gazdasági válság. A 2000-es évek elejétől szépen teljesítő horvát gazdaság 2008-ban megroppant, majd a következő években meg is rogyott. Csak 2015-ben lábaltunk ki hivatalosan a recesszióból, de nagy az elszegényedés, magas a munkanélküliség, a fiatalok pedig ezrével hagyják el az országot, jobb megélhetést keresve az EU más tagállamaiban.
2015-ben is jellemző volt a szervezett bűnözés, a korrupció elleni harc és a független igazságszolgáltatás megerősítésének szándéka.
Belpolitikai szempontból eseménydús évet tudhat maga mögött az ország. Januárban lezajlott az elnökválasztás második fordulója, amelyen Kolinda Grabar-Kitarović, a HDZ jelöltje nyert, Ivo Josipović addigi szociáldemokrata elnököt utasítva maga mögé. Horvátország első női elnöke február 19-én lépett hivatalba. Hamarosan megkezdődött a parlamenti választási kampány is, a voksolásra az év végén került sor.
2015-ben Horvátországban kisebbségi önkormányzati választásokat is tartottak. Tizenegy horvátországi megyében összesen 266 magyar képviselőt választottak meg. Két ernyőszervezet, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) és a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) küzdött a szavazatok többségének megszerzéséért. A HMDK öt megyében szerezte meg a szavazatok többségét, míg öt másik megyében a MESZ nyert. Zágráb megyei jogú városban független lista indult.
Külpolitikai szempontból sem volt eseménytelen 2015. Horvátországnak rövid időn belül az összes szomszédjával meggyűlt a baja.
A Magyarország és Horvátország közötti korábbi jószomszédi és baráti kapcsolatok nem csak a INA-Mol-ügy miatt kerültek mélypontra: míg Magyarország a migrációs válsággal küzdött, Zágráb nyíltan bírálta a magyar kormány menekültpolitikáját. Miután szeptemberben Magyarország lezárta a magyar-szerb zöldhatárt, és Szerbia Horvátország felé irányította a migránsokat, a viszony eéggé elmérgesedett a két ország között. Eközben a horvát hatóságok ezrével szállították a magyar zöldhatárra az illegális bevándorlókat.
Horvátországnak Szerbiával is megromlott a viszonya. A parázs vita még augusztusban kezdődött: a Vihar hadművelet évfordulója ugyanis minden évben feszültséget okoz Belgrád és Zágráb között, mert Szerbia gyásznapként tekint a hadművelet kezdetének napjára, Horvátország viszont a horvát honvédő háború legnagyobb sikerének tartja az akciót. Horvátország a 20. évfordulóról katonai parádéval emlékezett meg, Szerbia ezt elfogadhatatlannak tartotta.
Tovább rontott a viszonyon a migrációs helyzet alakulása is a két országban. Horvátország a menekültválság kezdetén több napra lezárta Szerbiával közös határátkelőit. Zágráb azt követelte Belgrádtól, hogy Szerbia újra Magyarország felé irányítsa a Közel-Keletről érkező tömegeket. A határzárat Zágráb végül az Európai Bizottság felszólítására oldotta fel.
Miután Magyarország október közepén lezárta a magyar-horvát zöldhatárt is, a horvát hatóságok a szlovén határra kezdték szállítani a migránsokat, ezért Ljubljanával is megromlott a zágrábi kormányzat kapcsolata, amelyet tetőzött a Pirani-öböl körül kialakult határvita, miután Horvátország egyoldalún elállt az ügy döntőbírósági rendezésétől, mert Szlovénia lobbizott a nemzetközi bíróságon a számára pozitív döntésért.
Horvátország bevándorlásügyben a „nyitott kapuk“ politikáját követi. A miniszterelnök többször is kijelentette: Horvátországon keresztül szabadon átvonulhatnak a migránsok, Zágráb segíteni fogja őket abban, hogy eljussanak Nyugat-Európába.
Szlovénia eközben drótkerítést épített Horvátországgal közös határán. Horvátország emiatt több tiltakozó jegyzéket is küldött Ljubljanának, és az Európai Bizottsághoz fordult, hogy a testület indítson eljárást Szlovénia ellen.
Eközben az Európai Bizottság decemberben kötelezettségszegési eljárást indított Horvátország ellen, amiért nem tartja be a közösségi jogokat, és nem az előírásoknak megfelelően regisztrálja a migránsokat.
Az utolsó negyedévet már a november 8-i parlamenti választások határozták meg. Mindenesetre Horvátország történetének legbizonytalanabb kimenetelű választásán van túl. A két nagy párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a kormányon lévő baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) fej fej mellett végzett, és egyaránt tárgyalásokba kezdett a harmadik legtöbb mandátumot szerző Híd párttal, amely nélkül egyik sem tudott kormányt alakítani.
A több mint egy hónapig tartó tárgyalások után a Híd végül a konzervatívokkal állapodott meg. Kolinda Grabar-Kitarović államfő így a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette pártszövetséget és a harmadik legtöbb mandátumot szerzett Híd Függetlenek Listáját (Most) bízta meg a kormányalakítással.
{fcomments}
