Júliusban rekordszámú, 107 500 migráns érkezett az Európai Unióba – közölte múlt kedden a Frontex, az unió határvédelmi támogató ügynöksége. A tájékoztatás szerint a statisztikai nyilvántartás kezdete, 2008 óta egy hónap leforgása alatt még soha nem regisztráltak 100 ezernél több migránst. Ezek az adatok magukért beszélnek, és ez olyan vészhelyzetet jelent Európa számára, amit sürgősen orvosolni kell. A magyar határkerítés megépítése Horvátország felé terelheti a migránsokat, így több horvát politikus is úgy véli, hogy Magyarországhoz hasonlóan nekünk is kerítést kell építenünk. Zoran Milanović miniszterelnök viszont azt mondta, hogy „olyan ország vagyunk, amelynek sokan segítettek, amikor szüksége volt rá, ezért lehetőségeinkhez mérten – amelyek csekélyek ugyan, de vannak – készek vagyunk mi is segíteni, és meg is tesszük.”
Milanović: Zágrábnak nem lehet menekültstratégiája, amikor az EU-nak sincs
Képmutatás volna kijelenteni, hogy Horvátországnak létezik menekültstratégiája, amikor az Európai Uniónak sincs, hiszen őket is meglepetésként érte a menekültválság – jelentette ki a minap Zoran Milanović miniszterelnök.
„Olyan ország vagyunk, amelynek sokan segítettek, amikor szüksége volt rá, ezért lehetőségeinkhez mérten – amelyek csekélyek ugyan, de vannak – készek vagyunk mi is segíteni, és meg is tesszük” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: „Embereknek kell lennünk, és segítenünk kell azokon, akik kétségbeesetten menekülnek hazájukból a háború elől”. „Németország idén közel egymillió embert fogad be, Horvátország pedig természetesen segíteni fog. Az egyik legnagyobb hajónk jelenleg Szicília partjainál vesz részt az emberek kimentésében” – mondta.
Nem mindenki ért egyet a kormányfő kijelentéseivel
Krešimir Vrpka, az ellenzéki Horvát Jogpárt (HSP) tagja szerint a magyar határkerítés megépítése Horvátország felé tereli a menekülteket. „Ezért ugyanúgy meg kell védenünk magunkat, mint ahogy azt a magyarok teszik, magas drótkerítéssel” – szögezte le.
Damir Kajin, a kormánykoalícióhoz tartozó Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) elnöke egy hét végi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Horvátország nincs felkészülve 30-40 ezer fős menekültáradat befogadására, amely néhány hónapon belül áthaladhat az országon. Miért nem menekülnek a migránsok a világ leggazdagabb országai felé: Szaúd-Arábiába, Katarba, Kuvaitba és az Emírségekbe? – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: „Azért nem, mert Szaúd-Arábia 950 kilométeres fallal védi határait, miközben mi a falépítést a magyarok szemére vetjük”. Hozzátette: együttérez a tragikus sorsú menekültekkel, de megérti a görögök, a macedónok, a szerbek és a magyarok félelmeit is.
Ivo Josipović volt államfő, az Előre, Horvátország párt elnöke szerint az országnak jól fel kell készülnie, és fel kell mérnie a lehetőségeit.
„Nem fordíthatunk hátat annak, ami történik, de nem vállalhatunk olyan kötelezettségeket, amelyeket nem tudunk teljesíteni” – fogalmazott a volt elnök.
Rekordszámú migráns
Júliusban rekordszámú, 107 500 migráns érkezett az Európai Unióba – közölte a Frontex, az unió határvédelmi támogató ügynöksége. A Frontex székhelyén kiadott tájékoztatás szerint a statisztikai nyilvántartás kezdete, 2008 óta egy hónap leforgása alatt még soha nem regisztráltak 100 ezernél több migránst. A júliusi adat több mint háromszorosa az előző év azonos havában mért menekültszámnak. Sorrendben ez volt immár a harmadik „rekorderhónap” – júniusban 70 ezer migránst regisztráltak.
Ez év első felében így 340 ezer volt az Európai Unióba érkezett bevándorlók száma, szemben a 2014 első felében összesített 123 500-zal. Tavaly az egész év során összesen 280 ezren érkeztek, vagyis jóval kevesebben, mint 2015 első felében.
A Frontex szerint különösen a Földközi-tenger keleti medencéjében, valamint a Nyugat-Balkánon növekedett a migránsok száma. Ez – olvasható a tájékoztatásban – „példátlan nyomás alá helyezte Görögország, Olaszország és Magyarország határellenőrzési hatóságait”.
Horvátország nemrég megerősítette Szerbiával közös határát
Ranko Ostojić belügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy a magyar határkerítés megépítése Horvátország felé terelheti a migránsokat. Hozzátette, hogy az ország eddig sikeresen megvédte határait, és reméli, ez a közeljövőben is így marad.
A lapok arról is cikkeztek, hogy a horvát határőrség rendelkezik a legkorszerűbb eszközökkel, amelyek ma a piacon megtalálhatók: az infrakamerától a mozgásérzékelőkig. A Dunán is folyamatosan járőröznek a rendőrök, motoros hajókkal vizsgálják át a partszakaszokat, és állandó készültségben vannak.
A beszámolók szerint az egyik lehetséges útvonal Magyarország felé Baranyán keresztül vezethet, amennyiben Kiskőszegnél vagy Vörösmart alatt lépnék át a határt a menekültek, de nagyobb a valószínűsége, hogy Vukovártól délre, a szerb határtól nem messze elhelyezkedő Tovarnik lehet az a kritikus pont, ahol a bevándorlók illegálisan bejuthatnának Horvátországba.
Mivel meglehetősen sík vidékről van szó, nem kellene hegyet mászniuk, útközben pedig erdőkön haladnának keresztül, ahol el is bújhatnának, továbbá ivóvizet és élelmet is találnának.
Baranyában útjukat állná a Duna.
Ezt erősítette meg Sipos Sándor, a Darázsi járás elöljáró-helyettese is, aki szerint a Duna szélessége és az, hogy Horvátország nem tartozik a schengeni övezethez, a migránsok számára nem vonzó. Elmondta azt is, hogy a híresztelések ellenére eddig nem találkoztak illegális bevándorlóval. Akiknek a megjelenése már csak azért sem valószínű, mert az ún. Liberland miatt amúgy is szigorúbb a határellenőrzés a Dunán.
A Dárdai járásban sem tartanak a menekültektől, annak ellenére sem, hogy a Jutarnji listben egy olyan téves információ jelent meg, miszerint Horvátország egyik befogadóállomása az állam tulajdonában lévő dárdai Esterházy-kastély lenne. Erre azonnal reagált Anto Vukoje, a Dárdai járás elöljárója, aki elmondta, hogy a dárdai kastély eleve nincs az állam tulajdonában, hanem a járáséban, valamint hozzátette azt is, az épület olyan rossz állapotban van, hogy milliós beruházásból tudnák csak használható állapotba hozni.
Horvátország nem célállomás
A horvát belügyminisztérium adatai szerint 2014-ben 516 illegális határsértőt tartóztattak fel a hatóságok. Az idei év első hét hónapjában pedig 118-at, ami 77 százalékos csökkenést jelent.
A horvát kormány júliusban úgy döntött, hogy két éven belül 550 menekültet fogad be, hogy a többi tagországgal együtt enyhítse a Görögországra és Olaszországra nehezedő, jelentős migrációs nyomást.
Bár Horvátország két éve EU-tag, továbbra sem célállomás a bevándorlók számára. Az utóbbi tíz évben csaknem 5000 ember kért menekültstátust, és közülük mindössze 150-en kapták meg.
Kiszámíthatatlan menekülési útvonal
Egyelőre tehát még bizonytalan, hogy Horvátországban szükség lesz-e befogadóközpontok létesítésére, az embercsempészek folyamatosan változtatják a menekülési útvonalakat.
Horvátországnak több mint 1300 kilométeres szárazföldi határa van Crna Gorával, Bosznia-Hercegovinával és Szerbiával, ez az EU külső határa is, valamint határos két EU-tagországgal, Magyarországgal és Szlovéniával. Szakemberek szerint hazánk a migránsok számára csak tranzitországként jöhet számításba.
135 millió eurót keresnek évente az embercsempészek
Egy útért nagyjából 1800 és tízezer euró közti összeget kérnek el az embercsempészek, akik akár egymillió eurót is keresnek egyetlen, zsúfolásig megtelt hajó útjával.
A Nemzetközi Migrációs Szervezetnek (OIM) a héten megjelent adatai szerint az idén, július közepéig mintegy kétezer bevándorló veszítette életét a Földközi-tengeren való átkelés közben. Hasonlóképpen borult fel egy hajó április 19-én a líbiai partoknál, akkor több mint háromszázan vesztek a tengerbe. Lampedusa szigeténél 2013 októberében 366 bevándorló fulladt a vízbe.
{fcomments}
