Augusztus 20. államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnepnap, egyben az új kenyér ünnepe is. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Szent István-napi központi ünnepségét idén a Baranyaszentistváni járásban, Újbezdánban tartotta helyi művelődési egyesület közreműködésével és anyaországi szónokkal.
Ez az ünnep történelmünk legrégibb hagyományokra visszatekintő alkalma.
Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. 1083. augusztus 20-án, Székesfehérváron avatták szentté. Erről az eseményről minden évben megemlékeznek a magyarok.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Szent István-napi központi ünnepségének a helyszíne ezúttal Újbezdán volt.
A horvát és a magyar himnusszal kezdődött a program, az újbezdáni Szivárvány Népdalkör előadásában, a Kubikos Zenekar kíséretével hangzott el. Házigazdaként elsőként Pálinkás Krisztián, a HMDK alelnöke köszöntötte a közönséget, elmondta, megtiszteltetésnek tartja, hogy szülőfaluja lehet a házigazdája egy ilyen rendezvénynek.
– Mai vendégeink közül ketten már 15 évvel ezelőtt is jártak a falunkban, és segítettek abban, hogy a művelődési otthonunk anyaországi támogatásnak köszönhetően az elsők között kerüljön felújításra. Az elmúlt tizenöt év alatt sok összejövetelnek, lakodalomnak, szentmisének és egyéb rendezvénynek adott otthont. Köszönetet mondok ezért az egész közösség nevében Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető asszonynak és Magyar József nagykövet úrnak – mondta Pálinkás Krisztián.
Ezt követően Jakab Sándor, a HMDK elnöke lépett a színpadra, megköszönte mindenkinek, aki eljött, hogy együtt emlékezzünk Szent István királyunkra. Külön üdvözölte a helyi és anyaországi meghívott vendégeket, akik között ott volt Jelena Podnar, a Baranyaszentistváni járás tanácselnöke, Milan Knežević, a Baranyaszentistváni járás elöljárója, Magyar József zágrábi magyar nagykövet, Tiffán Zsolt (Fidesz Magyar Pogári Párt) országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul, Pirityiné Szabó Judit, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője, Pohl Marietta, a Baranya Megyei Közgyűlés tagja és a megyei vállalkozói központ igazgatója.
Jakab Sándor miután méltatta, Szent István édesapja Géza fejedelem érdemeit beszédében párhuzamot vont a mostani folyamatokkal, elmondván, hogy István létrehozta azt az államot, amely akkor, Európában szinte példaértékű volt, és ezer éven keresztül védte Európa határait.
Kifejtette: most ismét Európa határait védjük, és Európa valószínűleg ismét hálátlan lesz, mint ahogy hálátlan volt ezer éven keresztül, de annak ellenére megtesszük ezt ma is, hiszen adott az országnak egy olyan vezetője Orbán Viktor személyében, aki ha szükséges a nemzet érdekében felvállalja még a konfliktusokat is. „Kívánok mindannyiunk nevében Orbán Viktornak Szent Istváni akaratot, türelmet és döntéshozatalt, annak érdekében, hogy a nemzetünk továbbra is megmaradjon” – zárta szónoklatát.
Ezután folytatódott az újbezdáni kultúregyesület színvonalas zenés, verses műsora, egy-egy beszéddel tarkítva.
De Blasio Antonio főkonzul Szent István érdemeit ecsetelve elmondta, üzenete mit sem változott az évszázadok során, a magyarnak ma is elsősorban saját magának és saját magával kell a harcát megvívnia, hogy talpra álljon. Ehhez pedig magunknak, magunkban és egymásban kell bíznunk, és hinnünk kell abban, hogy képesek vagyunk országunk és nemzetünk érdekeit mindenütt érvényesíteni.
Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár üdvözletét adta át. Beszédében megállapította: „István kősziklára építette a házat, keresztény alapokra emelte és egységesítette a hazát. Mit üzen ma országépítő királyunk számunkra? Minden bizonnyal, amit életével, tetteivel tükrözött, a jövőbe vetett hitet és az építkező cselekvést, mert megálmodta Magyarországot, mert fel merte és tudta építeni templomait, várispánságait. Ugyanúgy a jövőbe vetett hittel indultak el Nyugat-Bácskából százötven évvel ezelőtt a bezdáni magyarok hogy itt, Dél-Baranyában felépítsék Újbezdánt. Ebből a reményből és a híres újbezdáni kubikusok keze munkájából születhetett meg és virágozhatott fel az új magyar falu, amely mai ünnepségünknek is otthont ad. Éppúgy a jövőbe vetett hitből és áldozatos munkából születhettek újra magyar községek Délvidék-szerte vagy a Kárpát-medence más tájain. A húsz esztendeje dúlt viharok után éppúgy erre a reménységre és erőre volt szükség ezen a háború dúlta vidéken az újrakezdéshez.”
Magyar József zágrábi magyar nagykövet elmondta: „Nagy öröm számomra, hogy államalapító királyunk ünnepét itt, Horvátországban az ő nevét viselő járásban ünnepelhetjük, hiszen azt gondolom, hogy a kötődés Horvátországban talán ebből a közösségből ma a legerősebb ehhez a legrégebbi ünnepünkhöz.”
Tiffán Zsolt utalt arra, hogy nemzetünk ezer éven keresztül rendkívüli áldozatokat hozott azért, hogy az ország határai mellett buzgó elszántságával és hősiességével, a keresztény Európát is megvédje. „Nincs még egy nép a földön, mely olyan áldozatokat hozott volna az öreg földrész jövője érdekében, mint a magyar.”
A továbbiakban szólt a mindenkori honi árulókról, akik különböző érdekekből, mindenkor hajlandók voltak eladni a nemzetet. Érzékeltette, hogy a Szent István-i befogadási készség nem arról szól, hogy olyan idegeneket kellene befogadnunk, akik a magyar nemzet hátán szeretnének megélni. Majd végezetül a saját júdásainkat kell legyőznünk, hogy Európát és benne Magyarországot megvédjük többek között a jelenlegi a humanitárius katasztrófától, mert István király és európai öröksége ezt diktálja minden magyar és európai szívnek.
Â
Kenyérszentelés
Az augusztus 20-i ünnep kihagyhatatlan része a kenyérszentelés. A közösen elmondott ima után Kirhófer Róbert újbezdáni plébános szentelte meg az új kenyeret.
Az aratás után hagyományosan Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Az ünnep jelképe, a nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyér ezen a napon az újbezdáni ünnepi asztal ékessége lett.
{fcomments}
