A járványhelyzetre való tekintettel rendhagyó módon online tartotta meg 2020. évi plenáris ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). A külső kényszerítő körülmény ellenére az esemény nem nélkülözte az ünnepélyes megnyitót: a Himnusz hangjait történelmi városaink, tájaink látványa kísérte. A tanácskozáson részt vett Jankovics Róbert, a HMDK elnöke is, aki beszámolt a horvátországi magyar közösség aktuális helyzetéről.
A külhoni legitim magyar szervezetek fórumát Orbán Viktor videóüzenete nyitotta meg. A Máért résztvevőit köszöntve arról beszélt: idén érdekes módon esnek egybe egymástól látszólag különböző dolgok, így a trianoni diktátum századik évfordulója és egy világjárvány. Mind a kettő próbatétel, és „összekapcsolódásuk arra emlékeztet bennünket, hogy a próbatételek nem történetiek, hanem itt vannak minden nap velünk”.
„Az összetartozás nemcsak a történelmi múlthoz, hanem a jelenhez és a jövőhöz is köt bennünket” – mondta a miniszterelnök. Hangsúlyozta: a világjárvány próbatétel volt abból a szempontból is, „hogy mennyire igaz az a megnyugtató, szívből jövő és őszinte kívánságunk, hogy bár a történelmi Magyarországot sok darabba vágták, mi, magyarok valójában mégis összetartozunk”. Az év bebizonyította, hogy ez nemcsak egy történeti, nemcsak egy szellemi gondolat vagy előfeltevés, hanem hús-vér valóság – mondta Orbán Viktor.
„Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a lehető legszorosabb együttműködést alakítottuk ki, az osztrákokkal pedig szinte napi egyeztetésekben voltunk, és közben a politikai nehézségek ellenére a Kárpátalján és Erdélyben élő magyaroknak is segítséget tudtunk nyújtani. Bebizonyítottuk, hogy nekünk minden élet számít, határon innen és határon túl. Bebizonyítottuk, hogy egyetlen magyar sincs egyedül” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a világjárványnak még nincs vége, és azt kérte, „továbbra is vigyázzunk egymásra!”.
Legyen 2021 a nemzeti újrakezdés éve
Ezt javasolta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a MÁÉRT megnyitóján, ahol többek között azt hangsúlyozta, Magyarország tovább folytatja nemzetpolitikai tevékenységeit a határon túli területeken, és a következőkben is folytatódnak a gazdaságfejlesztési programok, valamint az oktatás, a sport és az egyéb területek támogatása. Mint mondta, ezek fognak hajszálgyökerekként szolgálni, melyekkel szeretnék átszőni a Kárpát-medencét.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kiemelte: a 2021-es évben a nemzetpolitikai programok új köntösben, új elemekkel frissítve folytatódhatnak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, az ifjúság, a sport, a gazdaság, az egyházak, önkormányzatok és média területén. Értékelése szerint mára a nemzetpolitika olyan területe a kormány tevékenységének, amelyre méltán lehetnek büszkék.
– Számunkra minden magyar fontos, minden magyar emberre számítunk, éljenek bárhol a világban, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában – mondta, jelezve: a támogatások szinte minden magyarok lakta településre eljutottak.
A nemzetpolitika egyre fontosabb területe a sport támogatása – mondta, jelezve: azt szeretnék, ha minden külhoni magyar iskolában szintén lehetővé tudnák tenni a mindennapos testnevelést. Kitért a sportakadémiák működtetésére több sportágban, és célként fogalmazta meg, hogy Kárpát-medencei szinten támogassák a sportot.
Jankovics Róbert közösségünk aktuális helyzetéről számolt be
A koronavírus-járvány miatti új kihívásokról, a HMDK választásokon elért sikeréről, az előttünk álló népszámlálás fontosságáról, az eddig megvalósult projektekről és a jövőbeni tervekről beszélt a Magyar Állandó Értekezlet résztvevőinek Jankovics Róbert, a HMDK elnöke.
– A tanácskozás minden évben alkalmat ad arra, hogy beszámoljunk közösségünk aktuális helyzetéről. Nekem is lehetőségem volt erre, éltem is vele, valamint ismételten megköszöntem a sokrétű és nagyszabású támogatást, amelyet közösségünk a magyar kormánytól kap. A fő célunk a következő időszakban tovább erősíteni intézményeinket – mondta Jankovics Róbert.
Teljes konszenzus mellett hagyták jóvá a zárónyilatkozatot
Semjén Zsolt kiemelte: a magyar politikai életben példátlan módon teljes konszenzus mellett hagyták jóvá a tanácskozásokat lezáró dokumentumokat, azokra az összes határon túli magyar politikai párt és a magyarországi parlamenti pártok is igent mondtak. A tanácskozás hangulatára is a konszenzuskeresés volt a jellemző – jelezte, hozzátéve: a két záródokumentumba az ellenzéki pártok javaslatait is beépítették. Úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy van a magyar politikának még olyan szegmense, ahol ilyen konszenzus van, mint a nemzetpolitikában.
