Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére a szlavóniai Harasztiban szombaton felavatták Petőfi Sándor első horvátországi mellszobrát. A mű Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotása. A szobrot közadományokból állították.
Horvátország első Petőfi-szobrát avatták fel március 15-én Harasztiban. A szobor a 385. Petőfi-szobor a világon, de az első Horvátországban. A mellszobrot a helyi lelkész kezdeményezésére állították a település főterén, közadományokból.
Szenn Péter református lelkész elmondta, hogy megkeresték azokat az embereket, akik szeretik Harasztit, akik már sokszor jártak a faluban és szeretik az ott élőket, és röpke tíz nap alatt összegyűlt a 2600 euró, amennyi a szoborra kellett.
Az eseményen ott volt a szobor megalkotója is, Hunyadi László szobrászművész Erdélyből, Marosvásárhelyről érkezett az ünnepségre.
A szobrászművész érdeklődésünkre elmondta, hogy ugyanezt a szobrot Kolozsváron is felállították egy héttel ezelőtt, ott is az az első Petőfi-szobor.
A református egyház feladatának érzi, hogy a szórványban is felkarolja a magyarokat, és mindent megtegyen a magyar kultúra és a nyelv fennmaradásáért.
Kanalas János, szlavóniai esperes lapunknak elmondta, az egyháznak az a szerepe, hogy a gyerekeket kiskoruktól kezdve az anyanyelv ápolására, szeretetére tanítsa.
– Ez az alkalom ismét tanújele annak, hogy nyelvvel, nemzettel, hazával, történelmi emlékekkel kell újra feléleszteni azt a magyarságtudatot, amelyet az emberek önmaguk vagy talán az egykori Habsburg-trauma miatt sokszor feladnak – nyomatékosította az esperes.
A kelet-szlavóniai településen a magyarok már az Árpád-korban megtelepedtek, és minden koron át megőrizték magyarságukat. Fennmaradásukat, anyanyelvhez való hűségüket főleg magyar nyelvű istentiszteleteiknek köszönhetik. A faluban több évtizede nincs lehetőség magyar tannyelvű iskolába járni, jelenleg is az egyház tevékenységének köszönthető, hogy kis magyar szigetként fennmaradtak és még mindig léteznek.
{fcomments}
