Világörökséggé tennék a Zrínyi-kultuszt

0
48

A Nemzeti emlékhelyeink területfejlesztési jelentősége a magyar–horvát határ mentén címmel tartottak konferenciát Szigetváron. A település polgármestere, dr. Vass Péter bejelentette, hogy kezdeményezik annak a projektnek az elindítását, amelynek a végeredményeként a Zrínyi-kultusz a világörökség részévé válik.

A pénteki nemzetközi konferencia nyitóbeszédében Vass Péter elmondta, hogy 1566-ban a szigetvári várban olyan események történtek, melyek örökre összekapcsolták Horvátországot, Törökországot és Magyarországot. Mint mondta, a városban található Zrínyi-vár, Turbék, Szulejmán szultán türbevárosa, a turbéki Segítő Boldogasszony kegytemplom építményegyüttese, kiegészülve Csáktornya, Szlatina, Šenkovec és Bécsújhely településekkel, melyek a Zrínyi családhoz köthetők. Ezek olyan világtörténelmi jelentőséggel bírnak, hogy kezdeményezni szeretnének egy nemzetközi projektet, amelynek végeredményeként a Zrínyi-kultusz, a Zrínyi-emlékezet az emberiség szellemi és kulturális világörökségévé válik. Kihangsúlyozták, hogy magyarok és horvátok együtt szeretnének szólni a két kormányhoz, hogy a Zrínyi-örökség helyet kaphasson a szellemi és kulturális kincsek között.

A konferencián részt vett dr. Lehocki-Samardžić Anna egyetemi docens, az eszéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője is, aki előadást tartott az Eszék és Pécs közötti, a hungarológia és a kroatisztika területén való egyetemközi együttműködésről. Dr. Nyári Denisz történész, az eszéki Zrínyi Magyar Kultúrkör elnöke A Zrínyiek szerepe Szlavónia, Eszék és Baranya történetében címmel tartott előadást a tanácskozáson.

Az eseményen az uniós forrásokért és területfejlesztésért felelős magyar miniszter, Navracsics Tibor elmondta, szeretnék elérni, hogy a két ország közötti infrastrukturális összeköttetések javuljanak, és újabb közlekedési kapcsolatok épüljenek ki Baranyában is. Annak a reményének is hangot adott, hogy Horvátország a schengeni övezet része lesz hamarosan. Meggyőződése, hogy a térségben a gazdasági növekedés kulcsa, hogy a határon túli horvát és a határ „innenső felén” található baranyai magyar területek együtt tudjanak fejlődni.