Már a kettős magyar állampolgárságról szóló törvénnyel egyértelművé vált, hogy a magyar állampolgársággal, de magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkezők választójoghoz jutnak az anyaországban. Több változat volt lehetséges, a nemrég elfogadott szerint az állandó lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok listán szavazhatnak, míg külön választókörzetet nem alakítottak ki számukra, tehát egyéni jelöltre nem adhatják le voksukat.
Az 1949-es magyar alkotmány, illetve ennek rendszerváltáskor módosított változata a választói jogosultságot és a választhatósági jogot a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok körére szűkítette. A január elsejével hatályba lépett új alaptörvény már nem tartalmaz ilyen kitételt, így az új választójogi törvény dönthetett arról, hogy a magyar állampolgárok milyen feltételek mellett gyakorolhatják a választójogot.
Az új választójogi törvény 199 képviselői helyben határozza meg a parlament létszámát, közülük 106 képviselőt magyarországi egyéni választókerületben választanak meg, 93-at pedig országos listán. A törvény szerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok csak valamelyik párt országos listájára szavazhatnak, a pártok pedig ezeken a listákon állíthatnak határon túli magyar jelölteket. Annak ellenére, hogy többek között a KMKF decemberi ülésén azt kérte, hogy a határon túli magyarok is saját választókerületeik jelöltjeire szavazhassanak, a parlament ezt nem szavazta meg.
Az eddigi vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul. Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától. Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni.
A magyarországi nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.
