Tudnivalók a népszámlálásról

0
255
logo_nepszamlalas_webre

Mi a népszámlálás?

A népszámlálás a legjelentősebb, legszerteágazóbb statisztikai felmérés, melyre nemcsak Európában, hanem a világ különböző országaiban általában tízévente kerül sor.

Az összeírás eredménye a legátfogóbb adatbázis a lakosságról, a háztartásokról és a családokról. Ezek az adatok elengedhetetlenek a gazdasági, politikai és szociális fejlődés szempontjából.

Mióta tartanak Horvátországban népszámlálásokat?

Az első részleges népszámlást Horvátország mai területén 1746-ban és 1754-ben, Mária Terézia uralkodásának idején végeztek. Ez a népszámlálás nem fedte le az összlakosságot, nem foglalkoztak ugyanis a papsággal és a nemességgel. A lakosságot a birtokviszonyok alapján számolták össze.

Így volt ez az első teljes körű összeírásig, amelyre 1857-ben, az akkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó területeken került sor.

A következő összeírásokra az 1869., 1880., 1890., 1900. és az 1910. években került sor.

A két világháború között két népszámlálás volt: 1921-ben és 1931-ben.

Az 1941-es összeírás a háború miatt meghiúsult, pedig az előkészületek már megvoltak. A második világháborút követően tízévente rendszeresen sor kerül az összeírásra.

 

Kötelező-e a részvétel?

Igen, a részvétel kötelező, amit a Népszámlálásról szóló 2011-es törvény 45. cikkelye is kimond.

 

A népszámláláskor begyűjtött adatok hivatali titoknak számítanak?

Igen. A statisztikai adatgyűjtés alapvető szabálya, hogy egyedi adat csak statisztikai célokat szolgálhat, illetékteleneknek át nem adható, továbbá nyilvánosságra nem hozható.

 

A népszámláláskor kit értünk lakosságon?

A törvény értelmében a népszámlálás vonatkozik hazánk állampolgáraira, a megadott időpontban itt tartózkodó idegen állampolgárokra és azokra is, akiknek nincs állampolgárságuk, de ebben az időben horvát lakhellyel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy az összeírás során itthon vagy külföldön tartózkodnak.

 

A gyűjtőívek milyen nyelvűek?

A népszámlálási gyűjtőívbe horvát nyelven és latin betűkkel írják be az adatokat.

A nemzeti kisebbségekhez tartozók jogosultak minden egyes kérdőívről olyan nyelvű mintapéldányt kapni, amely kisebbséghez tartoznak.

 

A legutóbbi népszámláláshoz viszonyítva vannak-e új kérdések?

Igen, a következők:

– OIB vagy a személyi igazolvány száma;

– Szándékát a jelenléte vagy annak hiánya, a települések listája (a hónap/év)

– Mivel utazik a munkahelyre/iskolába;

– Informatikai tudás (alapvető számítógépes ismeretek).

 

Hogyan azonosítható be a kérdezőbiztos?

Mintegy 15 000 kérdezőbiztos végzi a népszámlálást. Mindegyikük hatósági igazolvánnyal (azonosítóval) rendelkezik.

 

Mi történik abban az esetben, ha valaki nem tartózkodik otthon a kérdezőbiztos látogatása során?

A hiányzó családtagról az a személy szolgáltathatja az információkat, aki a legpontosabb adatokat tudja róla. A tizenötödik életévüket be nem töltött gyerekek helyett az íveket szüleik vagy törvényes képviselőik töltik ki. Az ingatlanok esetében a tulajdonosnak kell válaszolni a kérdésekre.

Abban az esetben, ha a kérdezőbiztos a fentiek szerint nem tudja kitölteni az ívet, egy írásos tájékoztatót hagy az illetőnek arról, hogy legkésőbb április 28-ig jelentkeznie kell az illetékes területi népszámlálást koordináló központban, vagy megad egy telefonszámot, amelyen megbeszélnek egy mindkét fél számára megfelelő időpontot.  A tájékoztatónak tartalmaznia kell a központ munkaidejét és címét is.

300-tól 800 kúnára büntethető az:

– aki megtagadja az adatszolgáltatást, vagy pontatlan, hiányos adatot ad meg a kérdezőbiztosnak,

– aki felszólítás ellenére sem jelentkezik a területi népszámlálást koordináló központban.

 

A legfontosabb kérdések

A 2011-es népszámlálás keretében felmérik nemzetiségi hovatartozásunkat, anyanyelvünket, illetve felekezeti hovatartozásunkat, a kérdések következők:

19. Nemzetiség

20. Anyanyelv

21. Vallási, felekezeti hovatartozás

Ügyeljünk arra, hogy magyarnak és magyar anyanyelvűnek valljuk magunkat!

Már csak azért sem mindegy, hogy hányan leszünk (vagyunk) Horvátországban, abban a régióban és  településen, ahol élünk, mert a törvények által biztosított jogaink legtöbbje is lélekszámunkhoz kapcsolódik. Figyelmeztessék erre környezetüket, családtagjaikat, ismerőseiket, munkatársaikat!

Félreértés ne essék, nem a más nemzetiségű honfitársainktól várjuk, hogy magyarnak vallják magukat, hanem magyarjainktól, hogy vállalják nemzeti hovatartozásukat, magyarságukat.