Aligha kerül be a méhészek aranykönyvébe az idei esztendő. Az elmúlt ötven évben még sosem volt ilyen gyenge a mézhozam; tavasszal akár jelentős mértékben is emelkedhet az ínyencség ára.
A szakemberek elmondása szerint a hűvös májusi éjszakák és az esőzések miatt a méhek nem tudtak gyűjteni, nem mézelt az akác, nem volt ideális a hőmérséklet. A gyenge hozamok miatt az égbe szökött egy-egy mézfajta ára. Így pl. a legértékesebbért, a zsályaméz kilójáért az üzletekben 90 kúnát is elkérnek, a többi fajta ára 50-80 kúna között mozog. Az átvételi ár 10-12 kúnáról 20-35-re emelkedett pl. az akácméz, a gesztenyeméz, a hársfaméz és a virágméz esetében, a zsályáé 45 kúna, ami 100-200 százalékos áremelkedést jelent.
– Mi nem változtattunk az árakon, és nincs is szándékunkban drágítani, de tudom, hogy az ország egyes részein már megemelték az árakat. Nálunk a mennyiség csökkenése miatt tavaszra sokan ugyancsak árat emelnek majd – mondta el lapunknak Đurin Marianna bellyei méztermelő, aki azt is elárulta, hogy az elmúlt néhány évben négyszeresére emelkedett vásárlóinak száma, sokan elfordultak ugyanis az áruházaktól.
Közepes mézhozam
Országszerte nagyon gyengén alakultak a hozamok, volt olyan terület, ahol a túléléshez elegendő mennyiséget sem tudták megtermelni, ám ha az átlagot nézzük, az idei év a közepesnél gyengébbre sikerült.
A gazdasági kamara szakembere szerint a kisebb hozam ellenére is van 4500-5000 tonna méz, ami bőven elegendő a hazai szükségletekre, amelyek 3000 tonna körül mozognak.
Jobb években 7000 tonnányit is elő tudtak állítani, aminek egyik nem kívánatos következménye az volt, hogy nem becsülték meg kellőképpen a mézet.
A méhészek attól tartanak, ha nagyon felemelik a méz árát, újra hamisítványok lepik el a piacot. Igaz, az ellenőrzések szigorodtak, nemrég olvashattunk róla, hogy egy spliti céget azért büntettek meg, mert olyan mézet árusítottak a hotelekben és kávézókban, amelyet nem vizsgáltattak be, ráadásul 60 tonnáról volt szó.
A legjobb tehát, ha a jövőben is az ismerős méhésztől vásároljuk a mézet.