Kelet-Szlavóniában, Eszéktől déli irányban mintegy 18 km-re, az Eszék–Vinkovci út és vasútvonal, valamint a Vuka folyó háromszögében található Szentlászló.
A község eredete az Árpád korig nyúlik vissza. 1475-ben a falut erődként említik. Az évszázadok során a legelőkelőbb családok birtokai közé tartozott. A török hódoltság alatt a falu lakossága megcsappant, majd a hódoltság megszűnése után kezdett újból benépesedni.
A 19. században még színmagyar falu, 1892-ben magyar iskolája működött, a második világháború után viszont szerbeket telepítettek be, és 1919-ben már megkezdődött a kisebb arányú kolonizálás a falu környékén. Palacsa névvel szerb község létesült Szentlászló és Kórógy között, hogy megszüntesse a két falu szomszédságát. 1945 után az eltérő nemzetiségek tagjai jó viszonyt alakítottak ki egymással, és a környező szerb és horvát falvakkal is jó kapcsolatban álltak.
 

Gazdaság
A falu lakóinak 80%-a földműveléssel foglalkozott; családonként 10 hektár földdel rendelkeztek. Gazdagok voltak termésben és mezőgazdasági gépekben egyaránt. A közeli Vrbik nevű tanyán 1945-ig működő spirituszgyár és kendergyár remek munkalehetőséget biztosított a falubélieknek. Az UNICEF 1947-48-ban tejcsarnokot létesített, ez saját áramfejlesztővel is rendelkezett. A faluban 1951-52 között bevezették az áramot, a hálózatot önkéntes helyi járulékból építették fel. A falu legjelentősebb vállalata a Május 1. Textilgyár, amely fénykorában 600 szentlászlóit és környékbelit foglalkoztatott. Még a háború alatt sem ment tönkre, most viszont a textilipar nehéz helyzete miatt félő, hogy a nagy múltú gyárra hamarosan lakat kerül.

- Reklám -

A református templom

Vallás
A hajdani Verőce vármegyei település lakói úgy tudták, hogy templomuk nagyon régi. A szájhagyomány azt is rebesgette, hogy falai között még Pál apostol is prédikált. A megkérdezett legöregebb lakosok csak azt tudták elmondani, hogy 1774 előtt templomuk ajtaja felett inscriptio, azaz feliratos tábla volt látható, melynek szövege a nevezett évre már megkopott. Amikor a hajdani prédikátorok templomuk és gyülekezetük múltját kísérelték meg feltárni, nagyon gyakran Lampe egyházi históriáját ütötték fel. Szentlászlóra vonatkozó adatot is megörökített az egyháztörténész. Szerinte István despota korában épült az isteni hajlék. Kelecsényi Mihály lelkész már 1875-ben, a Magyar Nyelvőrben elsősorban Lampe egyháztörténetének adataira támaszkodva írta le a templom korát: Szentlászlót a legrégibb református egyházak közé sorolta. Az Árpád-kori település korai keresztény templomának, amely a pécsi püspökséghez tartozott, titulusa Szent László volt, s a település is róla kapta nevét. 1404-ben Zenthlazlo formában fordul elő, majd Sanctus Ladislausként írták le. A török hódoltság idején a neve Sen Laslo, a török kiűzése után Szent-Laszlo vagy latinosan sanctus Lassl formában írták le a nevét.
 

Szent László szoborEgyesületek
Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1925-ben alakult, nagy hagyománya van a sportnak is, a labdarúgó klub 1927-től működik. Vadásztársulatuk 1946-ban alakult, és hamarosan ide jártak vadászni a környék neves személyiségei. Lövésztársulatuk pedig 1978-tól sikeresen képviselte Szentlászlót az országos és nemzetközi versenyeken. Nagyon fontos szerepe volt a falu művelődési életében az 1946-ban alakult Petőfi Sándor Kultúregyesületnek, a falu ifjúsága nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a színjátszó- és a tánccsoport munkájába. Nemcsak helyben, hanem a környék magyar falvaiban és Baranyában is sokszor vendégszerepeltek. Az egyesület máig őrzi és ápolja az eredeti szlavóniai magyar táncokat és dalokat.
 

Építési hagyományaik
A szlavóniai magyarok sokáig megőrizték építési hagyományaikat is: tölgyfa talpfákra szerkesztették az utca felől ablaktalan végházaikat, s messze földön híres faragott tornác- és hambároszlopaikat, ácsolt ruhásládáikat archaikus motívumokkal díszítették. Később viszont helyükre a polgárias jólét külső jeleit mutató divatos házak kerültek.
 

A lerombolt falu
Szentlászlót 1991-ben sújtotta a délszláv háború borzalma. A horvát hadsereg mellé álló falu tanúsította a legnagyobb ellenállást a környéken, és ennek meg is lett a következménye, hiszen 1991. október 1-jén a Jugoszláv Néphadsereg aknavetőkkel és ágyúlövedékekkel lerombolta a szentlászlói templomot és a házak 96%-át. A földig rombolt Szentlászló 1998 nyaráig lakatlan maradt, de a nyár folyamán itt is megindult a családi házak újjáépítése, ami a falubelieket hazatérésre buzdította. 2000 elején Szentlászlón 45 család élt, 2000 elejére kb. 350 ember költözött vissza, 2000 novemberében már csaknem 600-an éltek a faluban. A templom és a lerombolt középületek felújítása még ma is tart.