Hercegszőlős – Március 31-ére Sója Dénes, a horvát szábor magyar képviselője egy ülést hívott össze a magyar iskolák igazgatói számára, ahol egy már aktualitását vesztett téma, a kisebbségi iskolák jogi önállósága volt a fő téma.
A hercegszőlősi Sport- és Rekreációs Központ területén működő étteremben tartott megbeszélésen a laskói, a vörösmarti, a kórógyi, a szentlászlói, a hercegszőlősi általános iskola és az eszéki magyar iskolaközpont igazgatói mellett a Tudományos, Oktatási és Sportminisztérium államtitkára, Dijana Vican és Ksenija Zbožil, Eszék-Baranya megye oktatási ügyekkel megbízott osztályának a vezetője is jelen volt.
A résztvevők köszöntése után Sója Dénes elmondta, azért hívta össze az ülést, hogy a magyar iskolák vezetőit az illetékesek tájékoztassák arról, hogy a kisebbségi iskolák önállósága nem forgott veszélyben. Az oktatási államtitkár először az általános problémákról beszélt, arról, hogy nagyon rosszak az ország demográfiai mutatói, ezért évről évre csökken a diáklétszám. Ksenija Zbožil asszony elmondta, a megye területén 51 általános iskola és 27 középiskola működik, és ha az optimális diáklétszámot nézzük, ami egy iskola esetében 400 tanuló, akkor mindössze csak 9 ilyennel rendelkezünk. Számos kistelepülésen 16-20 diákkal működik az iskola.
Az ülés nagy része tulajdonképpen az aktualitását vesztett, Sója szerint pedig csak a médiák által fölfújt problémáról, a kisebbségi iskolák jogi önállóságáról szólt.
Majd szóba került a szentlászlói iskola is, amellyel kapcsolatban Kelemen Dávid, a tanintézmény igazgatója elmondta, esetükben kérdésessé vált az önállóság megtartása, mivel az iskola nem magyar tannyelvű. Végül a megye döntése szerint az intézményt azon ritka nem kisebbségi, de kivételes bánásmódban részesülő iskolák közé sorolták, amelyek a diáklétszámtól függetlenül megőrizhették jogi önállóságukat.
– Én bízom abban, hogy ezek után többet semmiféle dilemma nem vetődik fel a kisebbségi iskolák önállóságával kapcsolatban. És azt is megbeszéltük, hogy az ehhez hasonló problémákat a jövőben inkább közvetlen kontaktaktus útján oldjuk meg, és ne a médián keresztül. A másik dolog pedig, amit a vendégek is kihangsúlyoztak, hogy amennyire csak lehet, maximálisan mellőzzük a politikát, hogy gorombán fejezzem ki magam, kiűzni az iskolákból, az intézményekből – nyilatkozta lapunknak Sója Dénes.
Ez önmagában véve is ellentmondás, hiszen ha ezt magára is vonatkoztatná, akkor politikusként nem hívhatta volna össze a tanácskozást. Ezek szerint nem tudni, hogy az-e a politika, amit a HMDK csinált, amikor kiállt a szentlászlói iskoláért, vagy a Képes politizált, amikor kisebbségi lapként a magyar kisebbségi iskolák problémájáról írt?
Mivel többször is említette, hogy a HMDK csinált ügyet abból, ami szerinte nem is létezett, megkérdeztük a HMDK vezetőségét is, mi minderről a véleményük.
– Az az ember akarja kiűzni a politikát az iskolákból, aki politikai paktumot kötött a kormányzó párttal, hogy a szülők és a tanügyben dolgozók akaratával szembemenve, gyakorlatilag ő nevezhesse ki az eszéki magyar iskolaközpont igazgatóját és igazgatóbizottságának az elnökét? Amennyire nevetséges, annyira szomorú is mindaz, amit Sója e téren csinál – mondja Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke.
