Klímaváltozás, szélsőséges időjárás, ózonlyuk – szinte naponta hallunk ezekről a veszélyekről, amelyek mind az emberi beavatkozás következményei. Környezetünk védelmét volna hivatott elősegíteni a számos világnap – például a környezetvédelmi, a vizes élőhelyeké, a vízé vagy éppenséggel a múlt heti, április 22-én tartott Föld napja. Ám nem elég csak ezeken a napokon odafigyelnünk környezetünkre, földünk védelmére: Pajrok Andrea földrajztanár szerint már az óvodában el kell kezdeni környezettudatosságra nevelni a gyerekeket.
Környezetünk védelme, a Föld védelme napjaink egyik legfontosabb feladata. Rohanó világunkban csak egy-egy napra vagy órára figyelünk oda erre. Őseink együtt éltek a természettel, és mivel nagyban függtek is tőle, sokkal jobban odafigyeltek rá. Ám a mi életünket is érzékenyen érinti minden változás (árvíz, földrengés, szökőár), de ezt általában csak akkor vesszük komolyan, ha saját bőrünkön is tapasztaljuk. Nagy gond az egyre növekvő lakosság is, ami miatt egyre jobban kizsákmányoljuk Földünket. A növekvő széndioxid-kibocsátás egyik okozója az üvegházhatásnak és a globális felmelegedésnek.
A Föld napja elnevezésű mozgalmat 1970-ben indította el egy amerikai egyetemista, Denis Hayes. Már akkor 25 millió honfitársát állította maga mögé, mára pedig az egész világ részt vesz az általa indított „akcióhoz”. Magyarország és hazánk is csatlakozott a programhoz, ezért minden év április 22-én több figyelemfelhívó rendezvényt tartanak országszerte a Föld védelme céljából. A megmozdulás nyomán szigorúbb törvények születtek a víz, a levegő és a környezet megóvása érdekében. Különböző környezetvédő szervezetek alakultak, sok ember a Föld napja hatására változtatott életvitelén, és igyekszik óvni a természetet.
Környezettudatos nevelés az iskolában
Pajrok Andrea földrajztanár szerint már az óvodában el kell kezdeni környezettudatosságra nevelni a gyerekeket.
– Én nagy hangsúlyt fektetek a környezetvédelemre, így nem csak a különböző világnapokon beszélünk Földünk védelméről az általános iskolásokkal. Igyekszem minden alkalmat megragadni az ezzel kapcsolatos figyelemfelhívásra. Szelektív hulladékgyűjtésre buzdítom őket, mindig elmondom, hogy fölöslegesen ne használják az áramot, ne folyassák a vizet, ne szemeteljenek. Természetesen a saját gyerekeimet is erre nevelem. Otthon a lejárt gyógyszereket soha nem dobom a szemétbe, hanem az erre kijelölt helyre viszem őket, ugyanígy teszek az elhasznált elemekkel is – mondja Pajrok Andrea.
A fejlett társadalmak ipari, mezőgazdasági hulladéka napról napra nő, a fogyasztói társadalom szemete lassan elönti bolygónkat. Az emberi tevékenység káros hatásai miatt állat- és növényfajok ezrei tűntek el végleg. Hogy mit tehetünk mi, „egyszerű” földlakók bolygónk megmentéséért? Például azt, hogy nem szemetelünk, kevesebbet autózunk, és igyekszünk környezettudatosan élni.
