Nyolc éve alakultak meg a kisebbségi tanácsok/önkormányzatok

0
172
07-kisebbsgi-nkormnyzat

A 2002-ben elfogadott alkotmányerejű kisebbségi törvény lehetővé tette a Horvátország területén élő összes nemzeti közösség számára, hogy tanácsokat/önkormányzatokat alakítsanak. 2003 májusában le is zajlottak az első választások, és megalakultak az első tanácsok, amelyek érdekvédelmi tevékenység folytatására hivatottak. Azonban sem járási és városi, sem pedig megyei szinten sokszor nem veszik figyelembe az adott kisebbségi önkormányzatok véleményét – mondja Andócsi János, a magyar kisebbségi tanácsok országos koordinációjának társelnöke.

- Reklám -

2002-ben a horvát parlament elfogadta a kisebbségekről szóló alkotmányerejű törvényt, amely abban a pillanatban talán Európa egyik legjobb ilyen jellegű törvénye volt. 2003-ban meg is alakultak az első kisebbségi önkormányzatok. A testületeknek csak véleményezési joguk van, ami azt jelenti, hogy minden olyan kérdésben véleményt alkothatnak, amely a magyar közösséget érinti, amit aztán az illetékesek asztalára tehetnek.

– Az illetékes testületek járási, városi és megyei szinten nem minden esetben veszik figyelembe a kisebbségi önkormányzatok véleményét. Ez ugyanis számukra semmilyen hátrányos következménnyel nem jár, szankcióktól nem kell tartaniuk. Az idő múlásával azonban erősödnek a demokratizálódási folyamatok, aminek köszönhetően az EU küszöbére érkezett országban, véleményem szerint, mind több döntéshozó ismeri fel azt, hogy a kisebbségi önkormányzatok nem ellenfelek, hanem partnerei az adott megyének, járásnak vagy városnak – mondja Andócsi.

2010-ben módosították a szóban forgó törvényt, a kisebbségi önkormányzatok koordinációja jogi személyiséget kapott. Véleményezési joguk a kisebbségi törvényben megjelölt négy területre vonatkozik: a médiára, az oktatásra, a politikai képviselet arányaira és a nyelvhasználatra.

– Az évek folyamán többször is rámutattunk arra, hogy magukat az alapszabályokat kell összhangba hozni a kisebbségi törvénnyel. A Hercegszőlősi járásra külön figyelmet fordítottunk, hiszen ott több éven keresztül nem érvényesült a kétnyelvűség – nem voltak például kétnyelvű föliratok. Ez mára megváltozott, a járási központ nevét – ha hibásan is – magyarul is kiírták, anyanyelvünkön is üdvözlik az embert, és az ügyintézés, ha kéri valaki, magyar nyelven is folyhat. Az is előrelépésnek számít, hogy a pélmonostori rendőrkapitányságon külön fölhívják a figyelmünket, éljünk alkotmányadta jogunkkal, és kérjük a kétnyelvű személyi igazolványt, amit szintén a mi sikerünkként lehet elkönyvelni – teszi hozzá Andócsi.

Sikereik közé sorolható a magyarországi horvát szervezetekkel kialakított kitűnő és gyümölcsöző együttműködés és az is, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak az önkormányzatok a politikai és gazdasági kapcsolatok kiépítésében is.

– Előttünk a népszámlálás, ami azért is nagyon fontos, mert magyarságunk részarányának függvényében kapunk majd helyet a döntéshozó testületekben, ezért ezúton is arra szólítom fel nemzettársainkat, hogy vallják magukat magyarnak, írassák be ezt a számlálóbiztosokkal a megfelelő rovatba. A kisebbségi önkormányzati választásokon pedig minél nagyobb számban vegyenek részt, és szavazzanak azokra a jelöltekre, akikről úgy gondolják, hogy a legjobban, a legmarkánsabban tudják artikulálni a magyar érdekeket – mondta végezetül a koordináció társelnöke.

Sajnos sokan nem is tudják, milyen jogok is illetik meg őket. Ezért a közeljövőben felvilágosító kampányt indítanak, hogy tudatosítsák az emberekben, érdemes élni azokkal a jogokkal, amelyeket az európai szintű törvény biztosít számukra.

Fotó:

Eszék-Baranya megye magyar kisebbségi tanácsának alakuló ülése 2003-ban