A népszámlálás fontosságára nem győztük felhívni a figyelmet, és természetesen szó esett már az összeírással kapcsolatos információkról, arról, hogy mire kellene odafigyelnünk, ha bekopogtat hozzánk az összeíró. A népszámlálás már javában folyik, és egyes helyeken – sajnos – már visszaélésekre is sor került.
A népszámlálás remek lehetőség a csalóknak, hogy összeírónak adva ki magukat bejussanak az otthonokba, és az emberek személyes adataihoz hozzájutva visszaéljenek azokkal. Olyan is előfordult, hogy manipulálni próbálták az adatokat.
Kérjünk igazolványt a számlálóbiztostól
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy hivatalos személlyel van dolgunk, jogunkban áll arra kérni, hogy igazolja magát. Az összeírónál lennie kell egy megbízási szerződésnek, a Népszámlálás 2011 lógójával ellátott, műanyag irattáskának, valamint egy igazolványnak, amelyen a megye vagy a város vezetőjének az aláírása is megtalálható. Mivel mindenképpen az összeíró rendelkezésére kel állnunk, nem tagadhatjuk meg a közreműködést, hiszen ez esetben 300-tól 800 kúnáig terjedő pénzbírsággal sújthatnak bennünket. Az azonban nincs szabályozva, hogy lakásunkba, házunkba beengedjük-e az összeírót. A kérdésekre való válaszadást ugyanis megtehetjük a folyósón, az udvaron, bárhol.
A csalók általában az idősebb személyeket célozzák meg, és népesség-összeíróknak kiadva magukat férkőznek be a lakásokba. Ilyenre már Bjelovar városában volt példa. A rendőrség arra kéri a lakosságot, hogy ha tudnak ilyenfajta visszaélésekről, tegyenek bejelentést a 192-es számon.
Az adatokkal való visszaélésről
Azok a személyek, akiket már „összeírtak”, jól tudják, hogy bizony vannak olyan kérdések a lapon, amelyekre legszívesebben nem is válaszolnának. Sokakban merült fel a kérdés, hogy miért fontos az Országos Statisztikai Hivatal számára, hogy kinek milyen a nemi beállítottsága, mi minden van a birtokában, vagy éppenséggel az, hogy készen áll-e arra, hogy két hét múlva munkába álljon. Utóbbinak valóban nincs sok értelme, hacsak a kormány nem azt tervezi, hogy az igennel válaszolóknak azonnal munkát ajánl. Mivel az adatok elhallgatása büntetést von maga után, az emberek kénytelen-kelletlen válaszolnak a feltett kérdésekre. De mi a garancia arra, hogy a birtokukba került információval nem élnek vissza? A hivatalos álláspont szerint erre a kérdésre a válasz az, hogy ebben az esetben az összeírót akár 20 ezer kúnás büntetés is sújthatja. Vukovár és Rijeka környékén több olyan eset is volt, hogy az összeírók a pravoszláv vallásúakat görög katolikusoknak akarták beírni. A Szerb Nemzeti Tanács elnökének, Milorad Pupovacnak a közbenjárására az egyik helyen azonnal menesztették a szabálytalanságot elkövető összeírókat. Most derült ki, hogy az összeírók kiválasztásánál nem kértek erkölcsi bizonyítványt. Így történhetett meg, hogy olyan személy is került közéjük, akit rasszizmus miatt már elítélt a bíróság.
Sokan nehezményezték, hogy a kiválasztáskor az egyedüli feltétel a szép és olvasható kézírás volt, semmi mást nem kértek a jelentkezőktől, akik pedig később bizalmas adataink birtokában azokkal visszaélhetnek. Amikor tehát bekopogtat az összeíró, ne szégyelljünk tőle igazolványt kérni, és ha kellemetlenül érinti a dolog, nem kötelező az otthonában válaszolni a kérdésekre. Valamint azt se felejtsük el, hogy az összeíróknak semmilyen formában nem szabad bennünket befolyásolniuk a válaszadásban.
