Nem törölték az új magyar alkotmányból a kisebbségeket, sőt…

0
176
06-jakab

Az elmúlt napokban néhány horvát napilapban, de mindenekelőtt a Glas Slavonije-ban arról cikkeztek, hogy Magyarország új alkotmányából (Alaptörvényéből) törlik a horvátokat, a kisebbségeket, megszüntetik jogaikat.

 

Annak ellenére, hogy a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Jakab Sándor, valamint a magyarországi Országos Horvát Önkormányzat elnöke, Hepp Mihály is cáfolta a valótlan állításokat, nemrég újabb cikk látott napvilágot „A horvátokból magyarok lettek” címmel, amelyben a Glas Slavonije ismételten azt állítja, hogy a magyarországi horvátoknak csorbultak a jogaik.

 

– A félreértések elkerülése végett el kell mondani – fejtette ki Jakab Sándor -, hogy már csak azért sem törölhették a horvátokat az alkotmányból, mert eddig sem voltak benne, mint ahogyan egyetlen kisebbség sem volt nevén nevezve a jelenleg is még érvényben levő alkotmányban (Magyar Köztársaság Alkotmánya), hanem közösen, „nemzeti és etnikai kisebbségek” megnevezéssel szerepelnek.. Az új alkotmány (Magyarország Alaptörvénye) a jövő év január elsejével lép életbe – folytatta Jakab -, és még világosabban felsorolja mindazon jogokat, amelyeket a Magyarországon élő nemzetiségek számára a jelen alkotmány is biztosított, sőt, kiegészíti azzal, hogy a jogokat részleteiben egy sarkalatos törvény (ehhez, a mi szóhasználatunkban, az alkotmányerejű törvény kifejezés áll a legközelebb) fogja közelebbről meghatározni.

 

A hitelesség kedvéért teljes egészében idézzük az új Alkotmány XXIX. cikkelyét, amely a nemzetiségek jogait taglalja:

(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.

(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg .


Mindezek mellett az Alkotmány legünnepélyesebb része, preambuluma is, amely a Hitvallás címet viseli, szól a Magyarországon élő nemzetiségekről:

„Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk”


– Magyarország új alkotmánya tehát nem csorbította és nem törölte el az ott élő nemzetiségek jogait, ellenkezőleg: megerősítette és pontosította azokat. Elítélünk és visszautasítunk minden olyan megnyilvánulást, amely ennek az ellenkezőjét állítja, de mindenekelőtt azokat, amelyek nemzetek és nemzetiségek közötti ellentéteket gerjeszthetnek – nyilatkozta Jakab Sándor, a HMDK elnöke.

 

Nemcsak a magyarországi kisebbségek, hanem a határon túli magyar szervezetek, azok vezetői is javaslatokat tehettek az alkotmányozás ideje alatt, és a legtöbben, élve a lehetőséggel, ezt meg is tették, többek között Jakab Sándor is, aki a magyar parlament elnökének, Kövér Lászlónak, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek címzett írásbeli javaslatai mellett – civil szervezetek kezdeményezésére és felkérésére – előadást is tartott, amelyben összehasonlította a horvát alkotmány egyes rendelkezéseit a készülő magyar alkotmány megfelelő részeivel.

 

A határon túliak felkérés nélkül is, a KMKF Állandó Bizottsága döntése alapján elküldhették javaslataikat, de Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes külön levélben is felkérte a határon túli vezetőket javaslataik, észrevételeik megtételére. A HMDK elnökének, Jakab Sándornak írt leveléből idézünk: „A magyar nemzet egységének élő valóságát jelenti az is, hogy megkeressük és megkérdezzük, bevonjuk az alkotmányozási folyamat munkálataiba a külhoni magyar közösségeket. Ezért tisztelettel felkérem arra, hogy az Ön szervezete által fontosnak tartott javaslataival segítse alkotmányozási munkánkat, amelyeket az Országgyűlés felé tolmácsolhatok” – Nagyrabecsüléssel köszönti Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.