Hepp Mihály, a magyarországi Országos Horvát Önkormányzat elnöke reagált a múlt héten a Glas Slavonije c. napilapban megjelent cikkre, amelyben azt írták, hogy Magyarország új alkotmányában nem lesz helye a horvát kisebbségnek. Ebből az apropóból lapunknak is nyilatkozott.
A Glas Slavonije c. eszéki napilapban nem először olvashattunk Magyarország-ellenes cikket. A múlt héten címlapon hozta a hírt, mely szerint Magyarország készülő új alkotmányában nem lesz benne a horvát kisebbség, a lap megfogalmazása szerint „törölni fogják a horvátokat”. A cikk írója megkérdezte Hepp Mihályt, az Országos Horvát Önkormányzat elnökét is, aki lapunknak elmondta, nem érti, hogy mi volt a célja az újságírónak.
– Már akkor is világosan elmondtam az újságírónak, hogy a készülő alkotmány tervezetében először valóban az szerepelt, hogy a magyar nyelvet védeni, a kisebbségek nyelvét pedig tiszteletben kell tartani, amire mi azonnal reagáltunk. A korábbi időszakban ilyen nem fordult elő: kéréseinket, javaslatainkat haladéktalanul figyelembe vették, és az alaptörvény új szövege már a magyar nyelvvel egy szintre emeli a kisebbségi nyelveket, sőt az új alkotmányban már nem a kisebbség szó szerepel, hanem a nemzetiség kifejezés. Ezt a lap újságírójának is elmondtam, amit ő nem vett figyelembe. Erre Jakab Sándor azonnal felhívta a figyelmemet, így a lap másnapi számában megjelenhetett a cáfolatom – mondja Hepp Mihály, hozzátéve, hogy biztosat majd csak akkor lehet mondani az új alkotmányról, amikor azt az Országgyűlés elfogadja.
Kialakult intézményrendszerük: színházuk, iskoláik, intézeteik vannak a magyarországi horvátoknak
A Magyarország lakosságának 10 százalékát kitevő 13 nemzeti és etnikai kisebbség közül az egyik a horvát, amely sajátságos helyzetben van, mert eredete, nyelvjárása és kulturális sajátosságai szempontjából az egyik legszínesebb, legösszetettebb kisebbségi közösség és egyben Magyarország legrégebbi kisebbsége is.
– Fontos eredménynek tartjuk, hogy létrehozhattuk a kulturális autonómia alapját és megerősödését szolgáló intézményeket, mint amilyen például a Hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon, a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete vagy a Croatica Kulturális, Információs és Kiadói Kht. A magyarországi kisebbségek közül a horvátok az elsők, akik rendelkeznek saját kiadóval. A Croatica adja ki és nyomtatja a Hrvatski glasnik c. hetilapot, amely a magyarországi horvátok egyetlen ilyen jellegű sajtóterméke. Továbbá 2007-ben megnyílt a Magyarországi Horvátok Keresztény Múzeuma is. Horvátországban, Pag szigetén sikerült létrehozni egy Európában egyedülálló kisebbségi projektet, a Magyarországi Horvátok Képzési és Üdülési Központját. Aztán itt van az August Šenoa Horvát Klub, valamint Horvátország határain kívül egyedül csak Magyarorországon működik horvát színház! 127 horvát önkormányzat működik az országban – sorolja Hepp Mihály, hozzátéve, hogy természetesen egyetlen kisebbebbség, így ők sem elégedettek maradéktalanul, mert szerinte a kisebbséget az tartja életben, ha mindig többet és többet akar. A magyarországi horvátság elégedettségi „szintjét“ emelné, ha lehetne parlamenti képviselőjük. De továbbra is a legfontosabb céljuk az anyanyelv és a nemzeti identitástudat megőrzése.
