Az utóbbi időben az európai tévés piacról a latin-amerikai sorozatokat egyre inkább kezdik kiszorítani a török szappanoperák. A legújabb őrület, a Nagy Szulejmán című pedig nézettségi rekordokat dönt.
A csupán Szulejmánként emlegetett sorozat többek között azért örvend ekkora sikernek, mivel nem egy átlagos szappanoperáról van szó: nemcsak a szultán szerelmi életét mutatja be, hanem az adott kor történelmi eseményeit is – csatákat, szerződéskötéseket, merényletkísérleteket. Az utóbbi epizódok nagy szerepet játszanak abban, hogy a férfiak körében is népszerű lett a sorozat.
A mohácsi csata török szemmel 
Ami az egyik horvát kereskedelmi tévécsatornán sugárzott sorozatot számunkra, magyarok számára még érdekesebbé teszi, az a törökök és a magyarok egymás elleni harca. Bizonyára mindenki nagy odafigyeléssel nézte Nándorfehérvár ostromát és a mohácsi csatát. Ami meglepő, az az, hogy maga a film rendkívül objektív, és igyekszik megfelelni a történelmi hűségnek. Vonatkozik ez az 1526-os mohácsi csatát bemutató részre is, ami állítólag a török filmtörténelem eddigi legköltségesebb jelenete. Persze bizonyos momentumokat azért furcsának érzünk, így például Bakócz Tamás esztergomi érsek és II. Lajos magyar király egymással törökül beszélnek, de ezenkívül minden elismerésem a készítőké.
A sorozat egyik impozáns része, amikor a török sereg Eszékhez érve azon tanakodik, hogy hogyan keljen át a Dráván. Természetesen Szulejmán ügyes mérnökei egyből eldöntik, hogy hidat kell építeni, mégpedig nem is akármilyent. Az eszéki török híd egészen Dárdáig húzódott, átkelést biztosítva ezzel nemcsak a Dráván, hanem a mocsaras baranyai területeken is. A híd a maga idejében valódi csodának számított 8 km-es hosszúságával és 6 méteres szélességével. Azért is számított nagy dolognak, mivel előtte csupán időszakos átkelést biztosító hajóhidak voltak a Dráván, ez pedig egész évben az átkelni vágyók rendelkezésére állt. Különlegessége volt az is, hogy magán a hídon több pihenőhely, vendéglő is volt arra az esetre, hogyha a fáradt utazó meg szeretne pihenni. Természetesen rendszeres őrjárat is volt rajta, hiszen a létesítmény a török birodalom egyik legfontosabb stratégiai pontján állt. Több mint száz évvel később a költő és hadvezér Zrínyi Miklós is tudatában volt ennek, amikor felégette a hidat, megakadályozva ezzel a török sereg újabb támadását a még meg nem hódolt magyar területek ellen. A hidat Zrínyi hadjáratát követően újjáépítették, de többé már nem volt a régi. A török kiűzése után pedig végleg elvesztette jelentőségét, és pusztulásnak indult. A fahíd maradványai azonban még a mai napig is láthatók, amikor alacsony a Dráva folyó vízállása.
Újból megépítik a török hidat?
Nemrégiben egy olyan hír ütötte fel a fejét, mely szerint Szulejmán hídját újból megépítenék. Ez, ha megvalósulna, bizonyára újabb turistákat vonzana ide, hiszen ki ne szeretne átkelni Nagy Szulejmán hídján? Az építkezés költségeit a tervek szerint eu-s pályázatok útján, illetve török befektetőktől szereznék meg az ötlet megálmodói. Nem tudom, hogy az ötletet a sorozat ihlette-e, de az biztos, hogy ha megépül, akkor a vidék egy újabb nagyszerű látnivalóval lesz gazdagabb.
{fcomments}
