A takarmánynövények érése egyben a vadkárok időszaka is. A gazdák pedig nehezen tudják megvédeni a termést, sok helyütt éjszakai őrzést, hajtás is szerveztek. Slatina környékén egy nagyobb tűzeset is keletkezett, amikor az elkeseredett mezőgazdászok kisebb tüzek gyújtásával próbálták meg távol tartani kukoricásuktól a vadakat. Mostanában Baranyában is megnőtt a vadkárok száma, Laskó környékén főleg a kukoricaföldekbe járnak be a vaddisznók nagy kárt okozva ezzel a gazdáknak és vadásztársaságoknak.
Az utóbbi évtizedekben a nagy táblás növénytermesztés következtében igen megnőtt a vaddisznóállomány. Mezőgazdaságilag művelt területen főleg akkor jelenik meg a vaddisznó, ha élelemszűke kényszeríti rá. Ilyenkor megdézsmálja a termesztett répát, kukoricát, sőt az érésben lévő kalászosokat is. Sokszor közvetett kártétele is jelentős, amit a „csörtetéssel”, turkálással okoz. Ez ellen leginkább tervszerű vadgazdálkodással lehet vádekezni, vagyis az állatnak olyan mennyiségű és minőségű táplálékot kell biztosítani az etetőkben, hogy ne kényszerüljön a mezőgazdasági területekre. A gazdáknak viszont biztosabb megoldás a veszélyeztetett földek bekerítése.
Több ezer kunás kár
– Vadásztársaságunk már a tavasz folyamán felhívta a mezőgazdászok figyelmét a vadkárok megelőzésére. Kellemetlen szagú kémiai szereket is szétosztottunk közöttük. Sajnos tehetetlenek vagyunk, csak meghatározott számú vadat lőhetünk ki, egyesületünk tagjai sem tudnak éjszakánként a földek mellett ügyelni. Eddig öt gazda jelentett be kárt nálunk. Ugyanis a mi vadászterületünkhöz tartozó termőföldeken keletkezett károkat nekünk kell megtérítenünk. Erre a Generali Biztosítóval kötöttünk biztosítást, amelynek a díja évi 11ezer 500 kuna – mondta el Vajda Miroslav, a laskói Fácán Vadásztársaság elnöke, hozzátéve azt is, hogy a társaságon belül van egy megbízott, aki a vadkárokat intézi, a gazdáknak hozzá kell fordulniuk. Kisebb kár esetén a vadásztársaság megállapodik a károsulttal, és kifizeti a becsült kárösszeget.
Nagyobb kár esetén viszont a dokumentumok kitöltése után a biztosítótársaságnak kell tovább intézkednie. A biztosító kárbecslőt küld ki és a biztosító fizeti ki az általa megállapított kárt. Minden egyes kiszállás a vadásztársaságnak 500 kunájába kerül.
– Mivel kizárólag tagsági díjból fentartott szervezet a miénk, egy-egy ilyen év igencsak megnyirbálja a költségvetésünket. A vadkár nekünk és a gazdáknak is komoly problémát okoz – teszi még hozzá Vajda Miroslav.
A gazdák is panaszkodnak, hisz míg egyes részeken a szárazság okozott nagy kárt, ahol lett volna termés, ott pedig a vadak.
Több száz hektáron gazdálkodik a laskói Tórizs Béla. Azt mondja, arra sem idejük, sem anyagi forrásuk nincs, hogy bekerítsék a földjeiket. Megelőzésképpen vásárolt egy 10 literes kémiai riasztószert, 2500 kunát fizetett érte, de hatása csak rövid ideig tartott. Szerinte az lenne a megoldás, ha a vadászok korlátlanul ritkíthatnák ilyenkor a kártévő vadakat. A vaddisznó mellett a szarvasok is nagy károkat okoznak. A kárt bejelentette, de tudja, hogy teljes kártérítést sohasem kap. A vadásztársaságot sem okolja, hiszen az is tehetetlen ilyen esetben.
A gazdák és a vadászok is azon a véleményen vannak, hogy ezt a helyzetet csak állami szinten lehetne megoldani.
{fcomment}
