Mélyponton az állattenyésztés

0
197
11-kovacs-jano

Válságban van a horvát állattenyésztés: a sertésállomány drasztikusan csökken, a tejtermelés is, és a szarvasmarha-, a juh- és a kecskehús feldolgozása is stagnál. Ha mindez nem változik meg hamarosan, az egész ágazat mélypontra kerülhet.

Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előre túr, ami a néphit szerint jót jelent.  Bizonyára idén is sokan fogyasztják majd annak ellenére is, hogy mélyponton van a sertéstenyésztés. Míg 2009-ben 1,4 milló sertés volt az országban, tavaly már csak valamivel több, mint 925 ezer,  a három év alatt a felére csökkent az állomány, így most 752 ezer sertést tenyésztenek, ami a szakemberek szerint a bizonytalan piaci helyzet és az ellenőrizetlen behozatal következménye. Ezért érthetetlen, miért ismétlődik meg évenként az irányított sertésfelvásárlás, amelyre több milliárd kúnát költ az ország. Mert ha évről évre csökken a sertések száma, honnét keletkezik mégis több tízezres többlet a piacon? Bizonyára az olcsó behozatalból, ami miatt nem tudják eladni a termelők a setést, így egyre jobban kiszorul a hazai hús a polcokról.

– Korábban tartottunk több kocát is, de az évek során bebizonyosodott, hogy nem kifizetődő a sertéstartás, vevő alig van, így inkább bikákat tartunk, de azt is csak bérhizlalásra – mondja az erdődi Hodán Valéria.

A kopácsi sertéstenyésztő gazda Kovács János is úgy véli, hogy nem kifizetődő már a sertéstenyésztés, ő is az idén csökkentette az állományt.

– Ami az eladást illeti, az ünnepek közeledtével nincs vele gond, sorra jönnek a vevők, akik közül a legtöbben  levágva viszik el a jószágot – mondja János.

A termelők még nem kapták meg a kocák után járó állami támogatást, és a tejtermelők is gondokkal küszködnek a támogatás megszüntetése óta. Így már biztos, hogy mire 2013-ban csatlakozunk az Unióhoz, nem tudjuk a háború (1991) előtti mennyiséget produkálni, emiatt az évi 1 milliárd liter tej és az egymillió sertés is csak „történelem” marad.

11-erddi-Hodn