Meg lehet élni a mezőgazdaságból?

0
514
mezgazdasg---oberlik-jzsef

A hegyháti magyarság már nagyban készül a májusi dályhegyi virágfesztiválra. A vidék magyarsága mezőgazdasággal foglalkozik. Két ottani családnál is jártunk, ahol afelől érdeklődtünk, hogy ebből az ősi foglalkozásból manapság meg lehet-e élni. Az egyik család szántóföldjeit bérbe adta, és egy kisebb területen három éve levendulát termeszt, míg a másik család állattartással, gyümölcstermesztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik.

Arra, hogy kicsiben nem érdemes gazdálkodni, már többen is rájöttek. A hegyháti Obertlik József, felesége és fia pár évvel ezelőtt úgy döntött, hogy földjeik nagy részét bérbe adják, és ők pedig egy kisebb területen elkezdenek levendulát termeszteni.

– A nevelt fiam munkanélküli volt, illetve mivel ilyen kis területen, mint amilyennel mi rendelkezünk, nem kifizetődő mezőgazdasággal foglalkozni, úgy gondoltuk, hogy belevágunk a levendulatermesztésbe, mivel e gyógynövénynél különösebb gépesítésre nincs szükség – mondja József.

2009-ben aztán el is ültettek 0,6 hektárnyi területen 3500 tő levendulát. Eleinte minden tudnivalót könyvekből és az internetről sajátítottak el, majd maguk is kitapasztalták, hogyan kell a növénnyel bánni.

– Az első évben a fiatal növényeket elvirágzás után mindig vissza kellett vágni, hogy a töveken sok hajtás fejlődhessen ki, s a következő évben bőségesen virágozzanak. Ezért bizony a legtöbb időnket mindhárman a levendulaföldön töltöttük – meséli József.

A levendulatermesztés sok kézi munkát igényel, ottjártunkkor is a bokrok környékét gyomlálta éppen, és azt is megmutatta, hogy a kisebb bokrokon még meglátszik, hogy a hó milyen károkat okozott. Mivel kártevőktől és betegségektől nem igazán kell tartani, inkább az időjárási viszontagságok viselik meg a növényeket.

Azt mondja, egyelőre csupán mellékjövedelmük származik a levendulából, de azt tervezik, hogy összeállnak más termelőkkel, és alakítanak egy szövetkezetet, aminek elsődleges célja a piaci értékesítés lenne. Egyelőre csak baráti és ismeretségi körben árusítják, igaz, tavaly sikerült 200 kilónyit Dubrovnikba is eladni, erre a vevőre idén is számítanak.

– A tengerparton nagyon szeretik a vidékünkön termett levendulát, mert sokkal erősebb az illatanyaga, mint annak, amit ott termelnek, így reméljük, hogy az idén még nagyobb mennyiséget tudunk majd oda szállítani – teszi hozzá József.

Ők abból, hogy tíz-egynéhány holdon kukoricát vagy búzát termesztenének, biztosan nem tudnának megélni, így viszont a földek bérleti díjából és a levendulából ez sikerül.

 

Gyümölcstermesztéssel, állattartással és szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkoznak

Az erdődi Hodán családnál már jártunk korábban; akkor még földből, gyümölcsfából és jószágból is jóval kevesebb volt, mint most.

– Jelenleg 52 hold szántóföldünk és 8 holdnyi gyümölcsösünk van, valamint 32 bikát hizlalunk. Muszáj több lábon állni, csak így tudunk megélni. Reggeltől estig dolgozunk – mondja Valéria, akivel a házuk bejáratánál találkoztunk, éppen a szántóföldről jött vissza, ahova a vetéssel foglalatoskodó férjének vitt ki újabb „adag” vetőmagot.

Eleinte kisebb volt a gyümölcsös, és az eszéki piacon árultam a termést, aztán ahogy egyre nagyobb lett, már nagybani felvásárlókat kellett találnom. A szilva, barack, kajszi árusításával nincs is különösebb gond, de az almának egyáltalán nincs ára. Sokkal gyakrabban kell permetezni, mint a többit, aztán pedig 2-3 kúnánál többet nem adnak kilójáért, és míg a többi gyümölcs pálinkába is felhasználható, addig az alma erre se jó, emiatt már jócskán visszaszorítottuk, több fát ki is vágtunk, és helyette barackot ültettünk. Tavaly a jégverés okozott nagy károkat, az egyik gyümölcsösünket teljesen elverte, ám szerencsére az államtól kaptunk némi kártérítést. A bikahizlalásba is azért fogtunk bele, hogy pótoljuk a gyümölcstermesztés esetleges rosszabb „teljesítményeit”. Most a magas kukoricaárak miatt a jószágtartásból nem igazán számítunk nagy haszonra, ezért azt reméljük, hogy jó lesz a gyümölcstermés. Olyan 70 százalékos hozamra számíthatok, talán az alma lesz kicsivel gyengébb – taglalja a kilátásokat Valéria, hozzátéve, hogy tavaly beléptek a PDV-rendszerbe, amitől nem igazán javult a helyzet, így ahhoz, hogy a mezőgazdaságból meg tudjanak rendesen élni, egyre többet kell dolgozniuk.

mezgazdasg---hodn