Magyar napok Fiumében

0
431

Magyar Napok Fiumében címmel tartott háromnapos művészeti, kulturális és gasztronómiai programokkal teli rendezvénysorozatot a Kvarner-öböl partján fekvő kikötővárosban szeptember 21. és 23. között a Zágrábi Magyar Intézet és a zágrábi magyar nagykövetség a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) Tengermelléki-fennsíki megyei egyesülete közreműködésével.

A város főutcáján, a Rijeka korzón, a városiak legkedveltebb találkozóhelyén szombaton számos kulturális esemény várta az odalátogatókat. Különböző kézműves foglalkozásokkal, népzenével és néptánccal, valamint gasztronómiai különlegességekkel bemutatkozott Rijeka testvérvárosa, Csepel, a pécsi Bóbita Bábszínház szabadtéri előadásával szerepelt, továbbá fotókiállításra és koncertekre is sor került. Vasárnap a sétálóutcában magyar néptáncegyüttesek szórakoztatták a közönséget, köztük HMDK-s tánccsoportjaink is, a dályhegyi Petőfi Sándor Kultúregyesület táncegyüttese, valamint a Kiskőszegi Kisasszonyok és Legények tánccsoport.

 

A rijekai HMDK-alapszervezet székhelyén a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány Tárházról házra című vándorkiállítása volt látható, amely a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő baranyai kulturális örökségekből mutatott be válogatást.

A rendezvény keretében a Puskás Hungary című életrajzi filmet is levetítették a rijekai művészmoziban.

A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör tagjai a program keretében egy templomi szentmisén énekeltek, valamint részt vettek a Baross Gábor-emléktábla koszorúzásán, a zenés felvonuláson, valamint a HMDK székházában rendezett kiállítás megnyitóján is.

A rijekai magyar napokon jelen volt Jankovics Róbert, magyarságunk parlamenti képviselője is.

Fiume és Csepel kapcsolata folytatódik

A rendezvény alkalmat adott a két polgármester, Vojko Obersnel és Borbély Lénárd találkozójára is, melyen részt vett Magyar József, Horvátország zágrábi nagykövete, Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott, Dezső János, a Zágrábi Magyar Intézet vezetője és Marinko Koljinak, a városközi és nemzetközi együttműködésért felelős választmány alelnöke.

Obersnel elégedettségét fejezte ki a Fiumei Magyar Napokkal kapcsolatban, mint mondta, a rijekai magyar egyesület, noha nem a legnagyobb Rijekában, aktívan részt vesz a város életében. A polgármester elmondta, a nemzeti kisebbségek is részesei lehetnek a Rijeka Európa Kulturális Fővárosa projektnek. Magyar József azt mondta, az idegenforgalmi kapcsolat intenzívebbé is válhatna, és meghívta Obersnel polgármestert, hogy látogasson el Csepelre és Budapestre.

Magyar József nagykövet az eseménnyel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a gazdag tartalommal megrendezett Fiumei Magyar Napok hozzájárult a magyar-horvát kiegyezés 150. évfordulójához, a Csepel és Fiume közötti önkormányzati kapcsolatok erősödéséhez és a horvátországi magyarság összefogásához is.

Fiume és Csepel kapcsolata folytatódik

– Az egyik célkitűzésünk az volt, hogy a kikötővárosnak bemutassuk Magyarország kulturális életének kiemelkedőbb programjait, ízelítőt adjunk a feledésbe merült magyar gasztronómiai kiválóságokból és ráirányítsuk a figyelmet a Fiumében élő magyarság mindennapjaira. Annak szimbolikája is meghatározónak számít, hogy a horvát részről nagyra értékelt építészeti örökségre közös erővel hívjuk fel a jelenkor figyelmét, aminek kapcsán további célkitűzéseinknek tekintjük a Rijeka Európa Kulturális Fővárosa 2020 projekt magyar programkínálatának előkészítését is – mondta Magyar József.

Az emlékek városa

– Nekünk, magyaroknak Fiume/Rijeka az emlékek városa: a Kormányzói Palota, a Tengerészeti Akadémia, vagy éppen maga a kikötő és vasöntvényei, a hullámtörő gátja, mind mementói egy letűnt kornak – emelte ki beszédében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szombaton a Magyar Napok Fiumében című rendezvény ünnepélyes megnyitóján.

Mint mondta: a horvát-magyar kiegyezés 150. évfordulóján meg kell említeni, hogy Fiume halásztelepülésből fejlődött nagyvárossá, amely egyben a világ tizedik legnagyobb és legmodernebb kikötője volt az első világháború előestéjén. „Virágzó olasz-horvát-magyar kultúra, prosperáló gazdaság és kereskedelem, fejlődő ipar és haditengerészet volt jelen” – hangsúlyozta.

Szavai szerint ebben a multietnikus környezetben fejlődött ki az a városi öntudat, a fiumei identitás, mely a mai napig gyakorolja hatását és alkalmassá teszi Fiumét a 2020-as Európa Kulturális Fővárosa címre.

A horvát-magyar sorsközösséget tekintve kiemelte: az együttélés során a két nemzet csupán 1848-ban fordult fegyverrel egymás ellen, majd a 20. század viharai törték meg kapcsolatukat. Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy a 21. században a horvátok és a magyarok viszonyát a kölcsönös, mély barátság hatja majd át. Úgy vélte: ehhez megfelelő kezdet volt, hogy Magyarország elsők között ismerte el a független Horvátországot 1992. január 15-én, valamint Magyarország fontos szerepet játszott Horvátország 2013. július 1-jei európai uniós csatlakozásának előmozdításában.

A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör tagjai a program keretében egy templomi szentmisén énekeltek

„Az egymásrautaltság, az egymáshoz tartozás jellemezte múltunkat, s ma is csak közös együttműködésben őrizhetjük, védhetjük meg és fejleszthetjük tovább a keresztény és nemzeti hagyományainkra épülő Európánkat” – mondta végezetül a miniszterelnöki megbízott.

Szili Katalin Vojko Obersnellel közösen nyitotta meg a rendezvénysorozatot, majd megköszönte a polgármesternek és a város vezetésének, hogy lehetővé tették annak megtartását.