Négy jégtörő hajó dolgozik a Duna szerb-horvát közös szakaszán azért, hogy megelőzzék a káros jégtorlaszok, jégdugók kialakulását. A Jégtörő VI. fedélzetén van a dályhegyi Pap Tibor is, aki tolmácsként segíti munkájukat.
A Dunán az Apatin és Vukovár közötti mintegy 100 kilométeres szakaszon több olyan, jégdugó kialakulására alkalmas hely van, amelyeknek a következményeként árvíz keletkezhetne. Ez elsődlegesen magyar, de szerb és horvát területeket is fenyegetne. Magyarország érdekelt abban, hogy ezen a kritikus szakaszon szükség esetén jeget törjön, különösen azért, mert sem Horvátország, sem pedig Szerbia nem rendelkezik ilyen technikával. Kisebb hajók vannak, amelyek a Dráván törik a jeget.
Az Eszéken 2011. december 21-22. között megtartott háromoldalú jégvédekezési tárgyaláson a magyar fél vállalta, hogy amennyiben az indokolt, jégtörő hajókat küld a Magyarország déli határa alatti horvát-szerb közös Duna-szakaszra. Magyarország a költségek felét, míg Szerbia és Horvátország 25-25 százalékban fedezi.
– A jégtörők vasárnaptól dolgoznak, hét hajó állomásozik Vukovárnál és kettő Apatinnál. Így az országhatár és Gombos közötti szakaszon a Széchenyi és a Jégtörő VII., míg a Gombos és Vukovár közötti szakaszon a Jégtörő VI. és a Jégtörő XI. töri a Duna jegét. A szakemberek elmondása szerint utoljára 1987-ben voltak itt bevetésen magyar jégtörők, amikor ugyancsak nagyon hideg volt. A hajók addig maradnak, amíg tart a jégzajlás, illetve amíg a három ország vízügyi szakemberei úgy nem látják, hogy elmúlt a veszély – mondta Pap Tibor.
1987-ben alakult ki utoljára összefüggő jégtakaró
A jégtörő hajókat nem használják túl gyakran, legfeljebb négy-ötévente, akkor is többnyire a kikötőkben, ahol gyakrabban fagy be az állóvíz. A folyami jégzajlásban legfeljebb öt-hétévente vetik be a Széchenyit. Utoljára 1987-ben alakult ki összefüggő jégtakaró a Dunán, korábban, 1956-ban pedig robbantással lazították föl. Erre csak akkor kerülne sor, ha a hőösszeg, vagyis az egymást követő napok hőmérsékletének összege elérné a mínusz százötven fokot. Ehhez azonban több mint egy hétig mínusz húsz fok alatt kéne maradnia a hőmérsékletnek. A jégtáblák torlódása így is problémát jelenthet. Az egymásra csúszó jégrétegek ugyanis összefagynak, ami vastag, nagy kiterjedésű jégtáblákat eredményez, ezeknek a torlódása pedig áradásveszélyt előidéző jégdugót képezhet. A jégtorlaszok jelentette veszély a zajlás ideje alatt folyamatosan fennáll. Mivel a jégzajlás csak a Széchenyihez hasonló monstrumok hajótestén nem okoz nagyobb károkat, a folyami hajók a téli kikötőkbe húzódva várják a zajlás végét.
