Berger Otti vörösmarti textilművész a Bauhaus iskola képviselőjeként világhírre tett szert, csak éppen szülőföldjén nem ismerik. Varga Mária laskói származású festőművész és tanárnő évtizedeken keresztül kutatta Berger Otti munkásságát, tragikusan végződő életútját, melynek köszönhetően hamarosan napvilágot lát a művésznőről szóló, hiánypótló könyve.
Varga Mária Laskón született, itt végezte az elemi iskolát is, majd a szabadkai tanítóképzőben tanult. Egy évig tanított a vörösmarti általános iskolában, aztán képzőművészeti tanulmányokat folytatott Németországban, Franciaországban és Ausztriában. Egy rövid időre visszakerült szülőfalujába, ahol az általános iskolában rajzot tanított, majd 1964-ben Svájcban telepedett le, és ma is ott él.
Az alpesi országban is képzőművészetet tanított, és foglalkozott is festészettel. Több önálló és csoportos kiállítása volt Horvátországban, Svájcban és más külhoni galériákban is.
Egy életen át kutatta Berger Otti munkásságát
Berger Otti, a vörösmarti születésű textilművésznő nevével kisiskolás korában találkozott először, méghozzá képeslapok címzésén, melyek röviddel a második világháború után, játszótársai által kerültek a kezébe Laskón. Csak évekkel később értette meg, hogy a képeslapok Vörösmartról kerültek oda, az ottani Berger család kifosztott otthonából. Az ötvenes évek közepén egy évig tanított Vörösmarton.
– Ekkor megismertem az öccsét, Berger Ottót, akinek divatszalonja volt Vörösmarton, nekem is varrt ruhát. A falubeliektől tudtam meg, hogy megjárta Auschwitzot – emlékezett vissza Varga Mária.
Hozzátette, azt viszont ekkor még nem tudta, hogy Ottónak volt egy nővére is. A 60-as években, amikor az Egyesült Államokban tartózkodott, elment a Harvard Egyetemhez tartozó Busch-Reisinger Múzeumba, ahol meglepetésére több textilterv és szövésminta szerzőjeként Berger Otti neve szerepelt, valamint a születésének és halálozásának éve, helye: 1898, Vörösmart – 1944, Auschwitz.
– Először értetlenül álltam a név előtt, hisz addig csak Berger Ottóról tudtam. Később jöttem rá, hogy akkoriban, nem sokkal a háború után az átélt borzalmakról és a holokauszt áldozatairól nem beszéltek az emberek. Ezért nem hallottam Vörösmarton Berger Ottó nővéréről, Berger Ottiról – mondta Mária.
Később a Bauhaus iskola kapcsán találkozott újra a nevével, és ismerte meg munkáit. Egyre nagyobb érdeklődést mutatott Berger Otti iránt, olvasta kortársai és barátai visszaemlékezéseit, valamint a művésznőnek az élettársához, Ludwig Hilberseimerhez írt leveleit is.
Az idők során egyre több és több anyagra tett szert a művésznőről, melyeket lejegyzett, elraktározott. Több Bauhaus-művész utódjával is felvette a kapcsolatot, akik tovább segítették a kutatómunkáját.
– Idővel felmerült bennem, hogy megjelentessem Berger Ottiról szóló írásomat, melyet először újságcikk méretűre terveztem – mondta Mária.
A cikk végül könyvméretűvé terebélyesedett, nem is csoda, hisz gyakorlatilag fél évszázadon keresztül foglalkozott a vörösmarti művésznővel (ötven éve annak, hogy először látta meg a nevét a bostoni múzeumban).
A textilművész, akit világszerte ismernek, csak a szülőföldjén nem
Berger Otti (1898-1944) avantgárd textilművész, dizájner a 20. század első felében, a németországi Bauhaus főiskola szövőműhelyének volt a tanulója, később tanára. Önálló textilműhelyt is berendezett Berlinben. Új anyagokkal és új szövési technikákkal kísérletezett. Lakástextíliát tervezett német, holland és svájci gyáraknak, szakmájában nemzetközi ismertségre tett szert. Ő volt az első, aki textilterveit szabadalmaztatta, és a nevével jelezte: „otti berger stoffe” vagy „o. b. stoffe”. Neves építészekkel dolgozott együtt, szakmai folyóiratok ismertették munkáit. Zsidó származása miatt a hitleri Németországból az Egyesült Államokba került, ahol a chicagói New Bauhaus intézmény szövő szakát vezette. 1938-ban édesanyja betegsége miatt hazautazott Vörösmartra, de nem hagyhatta el Jugoszláviát. 1944 májusában koncentrációs táborba vitték, ahonnan többé nem tért vissza. Egyedül Berger Ottó tért haza a koncentrációs táborból, aki a vörösmarti zsidó temetőben csináltatott sírkövet elvesztett családtagjai tiszteletére. A ma is látható emléktáblán Berger Otti neve is szerepel.
Az utóbbi évtizedekben megnőtt az érdeklődés a Bauhaus és művészei iránt, s ezzel együtt Berger Otti munkássága is előtérbe került, a textilművészet terén világszinten ismerik.
– Csak éppen a Drávaszögben nem – jegyezte meg Mária, hozzátéve, hogy a közeljövőben megjelenő könyvével szeretne méltó emléket állítani a vörösmarti művésznőnek, hogy a szülőföldjén is megismerjék Berger Ottit.
