Kolozsvár – A Bretter György Irodalmi Körben először mutatkozott be horvátországi szerző. A Kör vendége április 5-én a Bulgakov Kávéház pincéjében a laskói Kontra Ferenc volt, akivel Egyed Emese költő, irodalomprofesszor beszélgetett. A szerző műveiből részleteket is hallhatott a közönség, valamint a még szinte nyomdafestékszagú könyvét – Horvátország magyar irodalma – is bemutatta a közönségnek.
A Bretter György Irodalmi Kör, a Kolozsváron működő, romániai magyar nyelvű irodalmi műhely, alkotói csoportosulás és vitakör a Gaál Gábor Irodalmi Kör irodalomtörténeti utódja. 2002-től a romániai magyar nyelvű irodalmi élet egyik legjelentősebb műhelye, s egyben a romániai, magyarországi, szlovákiai, szerbiai vagy ukrajnai fiatal tehetségek első, közérdekű színpadra lépésének a rendszeres színhelye.
Vajdasági, felvidéki, amerikai, magyarországi magyar tehát nem ritka jelenség a kolozsvári Bretter György Irodalmi Körön, ám horvátországi szerző még nem lépett fel Erdély rangos irodalmi műhelyében.
Irodalmi delikátesz
A kör elnöke szerint irodalmi delikátesznek számító prózaíró nagyszámú közönséget vonzott. A nagyobbrészt fiatal alkotók publikációs fórumaként szolgáló irodalmi kör és műhely szellemisége közel áll a meghívott „civil munkájához ” is. Kontra Ferenc ugyanis nemcsak prózaíró, hanem a Magyar Szó napilap Kilátó című irodalmi mellékletének szerkesztője is. A Kilátó mintegy ötven éve működik, és elsősorban fiatal szerzőket karol föl.
Az estet moderáló Egyed Emese költő, irodalomprofesszor a szerző műveinek fő jellemvonásaira is kitért. Elhangzott az is, hogy Kontra mintegy tíz éve csak regényeket ír. De beszéltek a határon túli irodalom fogalmának létjogosultságáról is. Kontra hangsúlyozta: ő horvátországi, magyarul alkotó író, és erre büszke is. Külföldi irodalmi berkekben nem úgy ismerik, mint határon túli szerzőt, aki az egységes magyar irodalom része, hanem mint horvátországi írót: így tartják számon Lengyelországban vagy Németországban is – az más kérdés, hogy milyen nyelven ír. Úgy véli, a történelmi dátumoknak nem szabadna megfojtaniuk az irodalmat, a délszláv háború tovább szakított életműveket és családokat is – jegyezte meg.
Bemutatta új könyvét is
Kontra Ferenc a Bretterben szinte még nyomdafestékszagú könyvét, a Horvátország magyar irodalma című antológiát is bemutatta. A kiadvány egyedülálló, eddig még nem foglalkoztak a horvátországi szerzőkkel irodalomtörténeti szempontból.
A sikeres est annak is bizonyítéka, hogy az erdélyi alkotók és irodalomkedvelők kíváncsiak más „határon túli” szerzőkre, irodalmi jelenségekre.
Az erdélyi sajtó alapján összeállította: MICHELI Tünde
