November 24-én került sor a Kopács, a víz melletti falu c. néprajzi falumonográfia második, bővített kiadásának bemutatójára. A kopácsi kultúrotthon könyvtártermében rendezett eseményen a HunCro Médiaközpont nevében Pasza Árpád köszöntötte a szerzőt, dr. Lábadi Károlyt, aki a szépszámú közönségnek előadást tartott, illetve könyvéről beszélt.
Dr. Lábadi Károly Kopács, a víz melletti falu című könyvének első kiadása óta egy évtized telt el. Azóta több új, értékes adat is előkerült, amelyek még gazdagabbá tették a faluról írt néprajzi monográfiát. A második, átdolgozott és bővített kiadás dr. Lábadi Károly 60. születésnapjára jelent meg a HunCro Médiaközpont Kft. gondozásában.
A múlt szerdai könyvbemutatón a HunCro Médiaközpont nevében Pasza Árpád köszöntötte a szerzőt és a hallgatóságot, elmondva, hogy a horvátországi magyar könyvtermés egy újabb nagyszerű kiadvánnyal gazdagodott.
A múlt ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni
Dr. Lábadi Károly elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy munkáját másodízben is megjelentették, mert ez azt is jelenti, hogy van igény az ilyen jellegű művekre. A kiadvány azzal a céllal készült, hogy a hagyományokat, azt az örökséget, amelyet több nemzedéken keresztül a kopácsiak megőriztek és szorgosan gyarapítottak, a következő generációk is magukévá tehessék – mondta a szerző. – A fiatalabb nemzedékek a könyv által megismerhetik elődeik életét, a felhalmozott hatalmas szellemi kincset, mert múltismeret nélkül nem lehet jövőt építeni. De a könyv az anyanyelvi kultúrához való kötődési szándékukban is segítheti őket, sőt abban is, hogy megőrizzék magyarságukat.
– Én nagyon sokat tanultam a kopácsiaktól, amit ebben a könyvben igyekeztem megörökíteni – fejtette ki a szerző, aki beszélt az identitástudat három legfontosabb pilléréről is, a család, az iskola és az egyház szerepéről. – Kopácsot a felekezetek, nagycsaládok jellemezték, ami gazdasági és a munkaerő szempontjából is fontos volt. Majd elkezdődött az egykézés, aminek következtében 50 év alatt 24 százalékkal csökkent a lakosság. Kiváltó oka elsősorban az utódoknak jutó nem elegendő termőföld volt, valamint a kopácsiakra jellemző „cifrálkodási” vágy is, ugyanis a halálukig élvezni akarták az életet…
Később egy újabb jelentős népességcsökkenés következett be, 1869 és 2001 között elvesztette lakosságának 56 százalékát. A másik pillérrel, az iskolával kapcsolatban elmondta, hogy a 16 század óta folyamatosan működik iskola a településen, amelynek máig nagy szerepe van az anyanyelv megőrzésében. Szerinte sehol a Kárpát-medencében nincs meg az a kapcsolat az ember és a természet között, mint itt, Kopácson, sehol másutt nem tükröződik úgy a természet, mint itt.
A könyvből meg lehet ismerni a falu múltját
A Drávaszög népéletenék kutatója több évtizedes saját és az elődök gyűjtőmunkájának összegzését végezte el ebben a második kiadást megért kötetben, amely minden értéket együtt mutat meg. A kopácsi könyvtárteremben tartott bemutató után sokan a kezükbe vették a kiadványt.
– A magam részéről nagyon örülök ennek a könyvnek. Én még a gyerekkoromban bejárhattam a Rétet, de sajnos, a mi gyerekeink már csak engedéllyel, illetve látogatóként utazgathatnak ott turistahajóval. Ebből a könyvből sok mindent megtudhatunk a falu múltjáról, meg egykor a falu szerves részét képező Rétről – mondta az est után Molnár Tivadar, a könyvbemutató egyik résztvevője.