Az izsépi (Topolje) Tigandžin Danijel plébános nemsokára katolikus misszióra indul Uruguayba. Négy évig tartó kiküldetése során a spanyol mellett magyar nyelvtudására is szüksége lesz.
Célok hiányában szétesik az életünk. Küldetéstudat nélkül nincs lendülete, sodrása mindannak, amit teszünk. A papok legfőbb küldetése pedig, hogy Istent vigyenek az embereknek.
Ezt a célt tűzte ki maga elé Tigandžin Danijel plébános is, aki hamarosan katolikus misszióra utazik a világ másik felére, Uruguayba. A dél-amerikai országban körülbelül ezer magyar él, így valószínűleg magyar nyelvtudásának is hasznát fogja venni.
Danijel apai ágon horvát, anyain magyar nemzetiségű. Édesapja izsépi, édesanyja pedig karancsi volt. Habár a magyar nyelvet csak ritkán volt alkalma használni, meg tudja értetni magát, az interjú során is magyarul beszélgettünk.
A magyar nyelvet eddigi munkája során is használta, amikor a hercegszőlősi plébánián dolgozott. Öt évig hirdette az igét Szőlősön, ezalatt minden második vasárnap tartott magyar misét Sepsén is.
– Sokat kellett olvasnom magyarul, hogy begyakoroljam a nyelvet. Nem volt könnyű, de örülök, hogy megtanultam olvasni és beszélni is – mondta Danijel.
A katolikus hittérítés alapja a misszionáriusi munka. A đakovói püspökségből eddig nem utazott senki kiküldetésre, de lehetőség mindig van hittérítői munkára. A közelmúltban Afrikában volt szükség papokra, jelenleg Ázsiában és Dél-Amerikában.
A đakovói püspök személyes kapcsolatban áll az uruguayi püspökkel, így adott volt a lehetőség az uruguayi kiküldetésre.
Egy évvel ezelőtt, amikor véget ért a munkája a hercegszőlősi plébánián, Danijel jelentette, hogy missziós feladatot vállalna. Örömmel fogadta a đakovói püspök Uruguayba szóló ajánlatát. Egy év alatt kell felkészülnie az útra. Jelenleg a vízumot intézi, amely öt évre fog szólni.
A missziós úttal gyerekkori álma teljesül
Kérdésemre, hogy miért ajánlotta magát a hittérítői munkára, elmondta, még gyerekkorában látta a Misszió című filmet, és sokat olvasott Ante Gabrićról, aki Indiában, Kalkuttában volt kiküldetésen, ezek nagy hatással voltak rá.
Elhatározásának ennél is fontosabb oka, hogy tudja, Uruguayban szükség van a munkájára. Négyéves kiküldetése során plébánosként fog szolgálni egy püspökségben, amely több mint 10 ezer követővel rendelkezik, papokból viszont hiány van. Az is bizalommal tölti el, hogy Uruguay a legbefogadóbb országok közé tartozik.
Uruguayt Dél-Amerika Svájcaként is emlegetik. Nagyon kicsi ország, kevesebb, mint három és fél millió lakossal, a kontinensen igazi miniállamnak számít. Az általános életszínvonal ugyan itt a legmagasabb Dél-Amerikában, azért a svájci párhuzam erős túlzásnak számít. Uruguay a külföldiek felé roppant nyitott ország. Az emberek többsége spanyol vagy olasz bevándorlók harmad-, negyedgenerációs leszármazottja.
Missziója során elsősorban spanyol nyelvtudásra lesz szüksége, így az egyéves felkészülése alatt szorgalmasan tanulja a nyelvet.
A magyar származású uruguayiak a két világháború között érkeztek az országba, amikor Uruguay még valóban a világ élvonalába tartozott, ahol az európaiak biztos körülmények között kezdhettek új életet.
Ma körülbelül ezer magyar él a dél-amerikai országban, akik, messze a szülőföldjüktől, aktív közösséget alkotnak.
– Akkor örültem a legjobban, amikor megtudtam, hogy Uruguayban is élnek magyarok. A múlt század elején kivándorolt magyarok leszármazottai már nem biztos, hogy beszélik a nagyszülők anyanyelvét, de az is lehet, hogy még hasznát veszem a magyar nyelvismeretemnek – mondta Danijel.
A kiküldetéstől azt várja, hogy tapasztalatokra tesz szert, és bízik benne, hogy sikerrel tudja végezni keresztényi feladatát egy olyan országban, ahol a lakosok egyharmada nincs megkeresztelve.
{fcomments}
