Karácsonyi visszaszámlálás

0
464
08-adventi-koszoru

Így is nevezhetnénk kissé profánul az adventi időszakot, melynek kezdete azt jelenti számunkra, hogy a szeretet ünnepére már nem kell sokáig várni.

November utolsó vasárnapján gyújtottuk meg az első gyertyát az adventi koszorún, és karácsonykor gyújtjuk az utolsót. Bár a legtöbb háztartásban ott van az asztalon a koszorú, sokan még sincsenek tisztában a jelentésével, csak azt tudják, hogy amint meggyújthatják mind a négy gyertyát, elérkeztek a karácsonyig.

Három lila és egy rózsaszín gyertya

Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. Az adventi időszak legfontosabb kelléke az adventi koszorú, melyet négy gyertya díszít, jelképezve ezzel a karácsonyt megelőző négy vasárnapot. Minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtunk meg, míg végül az összes égni fog.

Ez a szokás a 19–20. századtól dívik. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

A koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A katolikus hagyományok szerint a lila a bűnbánat és a megtérés jelképe.

Napjainkban azonban a gyertyák bármilyen színűek, formájúak lehetnek, bár a négygyertyás változat még mindig „nem adta meg magát” az idő múlásának és a szokások változásának.

Adventi naptár

A másik népszerű „karácsonyváró” szokásunk az adventi naptár készítése. Általában a kisgyermekes családokban van divatja, és főleg annak a változatnak, amit saját kezűleg lehet elkészíteni. A naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy németországi édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen közülük egyet. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

Ez a fajta naptár ma is minden élelmiszerüzletben megtalálható, de sok helyen otthon is készítenek adventi naptárat. Legyenek azok apró ajándékokat rejtő zsákocskák, kedves idézetekkel teli kosarak, vagy éppenséggel felfüggesztett dobozkák.