Több mint 150 ezer lakó- és gazdasági épület legalizálását teszi lehetővé a nemrég elfogadott törvény, ez az államkasszának mintegy 10 millió kúna bevételt jelenthet, mert például egy kétszintes, 150 négyzetméteres családi ház legalizálása legalább 50 ezer kúnába kerül.
Bizonyára még sokan emlékeznek a Vir szigeti nyaraló-dózerolásra, amikor is több engedély nélkül épült objektumot romboltak le 2006-ban. A bontást a környezetvédelmi, területrendezési és építési minisztérium (MZOPU) rendelte el ott, ahol az engedély nélkül épült ingatlan a 70 méteres tengerparti sávon belül, de nem építési területen áll. A bontás rendőri biztosítás mellett folyt, csak a tulajdonosokat engedték az épületek közelébe. A szigeten egyébként körülbelül 10 ezer ház épült a hetvenes évek óta, ezek közül 8-9 ezer illegálisan. Akkor száz körüli ingatlant bontottak le. De korábban Ljubo Ćesić Rojs volt parlamenti képviselő 240 négyzetméteres víkendházát is lebontásra ítélték 11 ingatlannal együtt, és Viren kívül is több helyütt az erőgépek martalékává vált számos épület. Majd idén már az illegálisan épült objektumokról szóló törvény tervezésekor több mint 150 ezer engedély nélküli épületről beszéltek. A törvény ezek legalizálását teszi lehetővé, az államkasszába pedig mintegy 10 milliárd kúnát remélnek belőle.
Mi legalizálható és mi nem?
Először is lássuk, melyek azok az objektumok, amelyeket eleve nem lehet legalizálni. Ezek olyan épületek, amelyeket nemzeti vagy természetvédelmi parkok, infrastrukturális korridorok, valamint tengeri és a közjót szolgáló övezetekben épültek. De azokra sem váltható ki az engedély, amelyek a 70 méteres tengerparti sávban épültek, kivéve azokat, amelyek lakóépületként funkcionálnak, illetve olyan családi gazdaságok, amelyekben turisztikai szolgáltatásokat nyújtanak.
A 2009. november 30. előtt épült épületek legkésőbb 2012. december 31-ig legalizálhatók.
Nem olcsó mulatság
A Környezetvédelmi, Területrendezési és Építési Minisztérium honlapján (mzopu.hr) a törvényesítés egész folyamatát leírják, de mi annak is utánanéztünk, hogy mennyibe kerül a folyamat.
A kérvényhez mellékelni kell egy geodéziai felmérést, ez 4-5000 kúnába fog kerülni. Aztán egy építészeti felmérést is, amit 3500 kúnáért készítenek el. Az épület stabilitásával és mechanikai ellenállásával kapcsolatos igazolás 1000-2000 kúnába kerül. Már csak a felsoroltak mintegy 10 ezer kúnába kerülnek, és akkor még nem említettük a különböző illetékeket (kommunális, vízhozzájárulási stb.), amelyekkel mindösszesen egy kétszintes, 150 négyzetméteres lakóépület legalizálása akár 50 ezer kúnára is rúghat! Így már érthető, hogy sokan miért nem tudják „lepapírozni” ingatlanjukat.
