Húszéves a Csárdás együttes

277

Idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját a HMDK csúzai Csárdás Ifjúsági Tánccsoportja.

Nem könnyű egy cikkben összefoglalni, hogy mit is jelent magyarságunk számára a Csárdás. A HMDK keretei között ma számos táncegyüttes működik, legtöbb kultúregyesületünk fő tevékenységének számít a magyar népi tánckultúra ápolása.

Ezek közül a csúzai volt a legelső tánccsoportja országos szervezetünknek.

– 1997-ben, a horvát honvédő háború utáni első csúzai szüreti bálon vetődött fel egy ifjúsági egyesület alapításának az ötlete – mondja Fica Smit Mária, aki részt vett az egyesület megalapításában, és máig nélkülözhetetlen segítője, „láthatatlan mozgatója“ a csoportnak.

Fica Smit Mária
Fica Smit Mária

Az első ötletelgetéseket hamarosan tettek követték, ő, valamint Dobszai Ferenc, Szűcs Jolán, Csúza akkori polgármester asszonya, Dékány Zsuzsanna, Fica János s a csúzai fiatalok kezdeményezésére 1999 nyarán megalapították az egyesületet, amely a HMDK támogatásával megkezdte hosszú és sikeres pályafutását.

Az első tánclépéseket id. Dobszai Ferenc kezdte tanítani a csoportnak, majd Ognjenović Kettős Zsuzsanna tanárnő bevonásával egy-két hónap alatt sajátították el az első koreográfiát, a dudástáncot.

A csoport Zsuzsa tanárnő „szárnyai alatt“ fejlődött igazi művészeti együttessé.

Első fellépéseikre a csúzai Szent István-napi rendezvényen és az eszéki Magyar Napon került sor, melyeken még Kopácsról kölcsönkapott népviseletben léptek színpadra. A HMDK támogatásával hamarosan saját ruhát is varrattak, a következő év elején, a mohácsi busójáráson már ebben mutatkoztak be.

Megalakulásuk idején látogatott közösségükbe az akkori magyar köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök, a fogadásukra rendezett műsoron való fellépésekre ma is büszkék a régi Csárdás-tagok.

Közvetlenül a háború (1991-97) után nem volt lehetőség közösségi tevékenységre, ezért igencsak nagy népszerűségnek örvendett a Csárdás az ifjúság körében. Először csak csúzaiak táncoltak benne, de gyorsan híre ment az együttesnek, s más falvak fiataljai is csatlakoztak. Vörösmarti, laskói, kopácsi, hercegszőlősi, sepsei, kiskőszegi fiatalokkal bővült a csoport, szinte nincs is olyan baranyai magyar falu, ahonnét ne lett volna tagja a Csárdásnak, még ha csak rövidebb időre is. Az együttes létszáma húsz és harminc között mozgott a két évtized alatt.

Benić (Hajnal) Venessza

– Kiskoromtól kezdve érdekeltek a magyar néphagyományok, és mivel Laskón nem volt lehetőség közösségi táncra, ezért örültem, hogy az általános iskola elvégzése után csatlakozhattam a Csárdáshoz, és annak is, hogy Zsuzsa tanárnővel utazhattam a csúzai próbákra – nyilatkozta lapunknak Benić (Hajnal) Venessza, a tánccsoport oszlopos tagja.

Céljaik között szerepelt a Kárpát-medence magyar néptánchagyományának prezentálása

Nem sokkal megalakulásuk után Pasza Árpád felvette a kapcsolatot Kiss Gábor magyarországi koreográfussal, aki örömmel tett eleget a felkérésnek, és minden évben újabb táncot/táncokat tanított be a csoportnak.

– Megalakulásunk célja a fiatalság összefogásán túl az volt, hogy ízelítőt adjunk a horvátországi magyarságnak sokszínű és változatos népi tánchagyományunkból. A legtöbb koreográfiánk Erdélyből származik, de szinte az egész Kárpát-medence területéről tanultunk táncokat, eddig összesen tizenhat koreográfiából áll repertoárunk, így kijelenthetjük, megvalósítottuk második célunkat is – mondta lapunknak Fica János, aki kezdettől fogva elnöke és aktív táncosa az együttesnek, amelyet mindig szívügyének tekintett.

Fica János

A koreográfiák betanulásának helyszínei a tánctáborok voltak, melyekről sok-sok feledhetetlen emléket, érdekes történetet őriznek a tagok, ezek révén kovácsolódtak igazi csapattá. Első tánctáborukat a Mohácshoz közeli Szebényben tartották, melyen a délelőttök és délutánok is tánctanulással teltek. Hasonlóan zajlott a műhely a tengerparti Lovranban is. Szinte minden nyáron szervezett a HMDK számukra „edzőtábort“ az Adria-parton: Zadarban, Splitben, Pulában, Rijekában, Orebićen – a legtöbb említett helyen nemcsak gyakoroltak, hanem színpadra is léptek valamilyen helyi rendezvényen.

Fellépésözön itthon és külföldön is

Eleinte régiónk rendezvényein léptek fel, majd egyre több meghívást kaptak Magyarországra, Vajdaságba, Erdélybe, de a Muravidéken, a Felvidéken, Bosznia-Hercegovinában és Németországban is bemutatkoztak.

Némely rendezvény visszajáró fellépői voltak. Ezek közé tartozik a magyar bál – kezdetben Eszéken majd Vukováron –, melyet minden évben a Csárdás nyitott meg az alkalomhoz illő palotással.

Éveken keresztül a Csárdás képviselte a horvátországi magyarságot a Határon Túli Magyarok Fesztiválján Pécsett, a Vendégségben Budapesten elnevezésű rendezvényen a magyar fővárosban, valamint az országos kisebbségi szemlén is, amelyre a zágrábi Lisinski Koncertteremben került sor. Ehhez köthető első tévés szereplésük is, ugyanis a szemlét műsorára tűzte a horvát televízió, s mindenki, akinek köze volt a Csárdáshoz, büszkén nézte azt az adást.

A csúzai tánccsoport kb. tíz évvel ezelőtt élte „virágkorát“, akkoriban évi 30-40 fellépése volt. A vendégszerepléseknek köszönhetően egyre nagyobb ismertségre tettek szert. Kapcsolatba léptek más horvátországi magyar tánccsoportokkal és más kisebbségek kultúregyesületeivel is: a dárdai roma, az eszéki macedón, a hercegszőlősi és pélmonostori szerb tánccsoportokkal, amelyekkel kölcsönösen részt vesznek egymás szemléin. A sátorhelyi (Magyarország) együttest „testvértánccsoportként“ tartják számon. Nem csak kultúregyesületi szinten születtek kapcsolatok, a Csárdásnak köszönhetően jött létre testvértelepülési kapcsolat Csúza és a magyarországi Egerág között.

A Csárdás mint Csúza „kultúrafelelőse“

Az egyesületnek nagy szerepe volt a csúzai művelődési élet fellendítésében. Kezdetben szervezője, később – a Jókai Mór Kultúregyesülettel karöltve – társszervezője a falu legnagyobb rendezvényének, a szüreti fesztiválnak, amely kb. egyidős a tánccsoporttal, és mára régiónk egyik nevezetes gasztrokulturális tömegrendezvényévé nőtte ki magát. Nagy népszerűségnek örvendtek a tánccsoport által szervezett nyári aratóbálok is, ennek a programnak lépett a helyébe később a néptánctalálkozó. Ezenkívül több néphagyomány felelevenítése is a tánccsoport nevéhez fűződik, ilyen a májusfaállítás és –kitáncolás, valamint a húsvéti locsolkodás.

Külhoni Magyarságért Díjban részesültek

Irodahelyiségük falait már régóta díszítik olyan oklevelek, elismerések, díjak, amelyekben húszéves pályafutása során részesült a Csárdás. Amikor a vezetőjét kérdezem, nehezen választja ki, melyekre a legbüszkébbek.

– Egy talán mégis kiemelkedik a többi közül – mondja –, ez pedig a Külhoni Magyarságért Díj, amelyet 2012-ben kapott az együttes sokéves kiemelkedő munkájáért. A díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vette át a budapesti Országházban.

Baráti, családi kapcsolatok köttettek

Fontos a külső visszajelzés, de ennél is fontosabbak az emberi kapcsolatok, amelyek létrejöttek a tánccsoporton belül. Egyáltalán nem túlzás, ha azt mondjuk, az egyesület mára egy nagy családdá vált, hiszen párkapcsolatok, házasságok, komaságok jöttek létre az együttes tagjai között.

Boszanac Brigitta

– Életre szóló barátságok születtek, és fel sem tudom sorolni, hány házasság köttetett a Csárdásban táncolók között, sokan a tánccsoportnak köszönhetően találtak párt maguknak. A „Csárdás-lakodalmakon“ szokássá vált, hogy az ünnep nyitányaként eltáncoljuk az egyik kedvenc koreográfiánkat, ez általában a székelyföldi tánc szokott lenni – mondja Boszanac Brigitta, aki szintén oszlopos tagja a tánccsoportnak.

Eljárták kedvenc táncukat többek között Venessza és Hunor lagziján is, akiket szintén a Csárdás „hozott össze“.

 – Azon kívül, hogy a csoportban kiélhettem a néptánc iránti szeretetemet, nagyon jó baráti kapcsolatokat létesítettem, a férjemet is ott ismertem meg, és nagyon örülök, hogy mindkét gyermekemnél már azt tapasztalom, hogy vonzódnak a náptánchoz, reméljük, hogy ők is folytatják majd a családi hagyományt – mondta Venessza.

Visszavárják a régi táncosokat a jubileumi évzáróra

A Csárdás idei évzáró műsorának a 20. évfordulóhoz méltónak kell lennie. Fica János ezúton is azt üzeni a régi Csárdás-tagoknak, hogy a műsorra mindenkit szeretettel várnak, ahol lehetőségük lesz arra is, hogy újra színpadra álljanak néhány közös tánc erejéig a jelenlegi együttessel.

A tánccsoporthoz kötődő fotókat is gyűjtenek az idén készülő kiadványhoz, mely az elmúlt két évtizedet foglalja majd össze. Az érdeklődők Fica Jánosnál jelentkezhetnek a 091-591-5958-as telefonszámon.