Vidéken még nem sok követője van a vegetarianizmusnak, ám a nagyobb városokban egyre többen döntenek a húsmentes étkezés mellett. Ennek leginkább az az oka, hogy elveikkel összeegyeztethetetlen az állatok szenvedése, leölése.
A vegetarianizmus a nevéből eredően az a táplálkozási gyakorlat, melynek követője bármilyen állat megölésével elkészített táplálék elfogyasztását elveti. Több formában létezik, aszerint, hogy a húson kívül mely ételek fogyasztása tilos. Vannak, akik a tejet és a tejkészítményeket, tejtermékeket, illetve a tojást utasítják el. A szigorúbb vegán táplálkozás semmilyen állati eredetű ételt nem enged meg, tehát az említettek sem fogyaszthatók, és a mézet is tiltják. Sok vegetáriánus számára ez nemcsak táplálkozási gyakorlat, hanem egy kiterjedt eszmerendszer vagy világnézet, melyet az a fő törekvés jellemez, hogy az ember a lehetőségeihez mérten minél kevesebb állatnak okozzon szenvedést, különös tekintettel a tudatos, fejlett idegrendszerrel rendelkező állatokra.
Miért szeretjük a kutyákat, és miért eszünk malacot?
Nemrég az eszéki városi könyvtár adott otthont egy könyvbemutatónak, ahol a szerző, az amerikai pszichológusnő, dr. Melanie Joy tartott előadást arról, hogy milyen társadalmi beidegződések miatt vagyunk húsfogyasztók, és ezért milyen sok élőlénynek kell borzalmas körülmények között élnie, szenvednie. Az előadás megrázó volt, ezért kár, hogy leginkább olyanok alkották a közönséget, akik már áttértek a vegetariánus életmódra. A könyv címe szabadfordításban: Miért szeretjük a kutyákat, eszünk disznót, és hordunk tehenet? A könyv horvát fordítása már elkészült.
Az amerikai szerző elsősorban arról beszélt, miért van az, hogy különbséget teszünk az érző állatok között: míg az egyiket családtagként kezeljük (kutya), a másikat a húsipar kegyetlen körülmények között tartja, és mészárolja le tömegesen (sertés). Maga az előadó már húsz éve nem fogyaszt húst, és kicsattanó egészségnek örvend, hiszen a szükséges protein nem csak hússal vihető be a szervezetbe, és az ember eredendően nem húsevő élőlény, vagyis a látens kannibalizmus emberi döntés következménye csupán.
Végleg elbúcsúzott a húsevéstől
A vegetariánusok és vegánok rengeteg kritikát kapnak a társadalomtól, mindenféle kérdésekkel bombázzák őket. Így nagy elhatározás és lelki erő szükségeltetik ahhoz, hogy az ember teljesen megváltoztassa étkezi szokásait. A rovinji Marić-Kele Alma már nyolc éve vegetariánus életmódot folytat.
– Évekkel ezelőtt részese voltam egy disznótornak, aminek hatására száműztem az étrendemből a disznóhúst, majd fokozatosan a többi húsféléket is. Túlságosan is szeretem az állatokat, és nem akarom, hogy szenvedjenek, ezért nem volt nehéz meghozni ezt a döntést. Azóta pedig már arra is odafigyelek, hogy olyan kozmetikumokat ne használjak, amelyeket állatokon teszteltek. A vegán étkezést is kipróbáltam, de egy hónapig bírtam csak, tehát tejterméket, tojást továbbra is fogyasztok.
Az eszéki Matković Maja szintén az állatok iránti szeretete miatt hagyott fel négy hónapja a húsfogyasztással.
– Nem volt számomra különösebb gond lemondani a húsról, amúgy sem fogyasztottam túl sokat. Étkezésem így is változatos, sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztok, szójával helyettesítem a húst, a tészta, a krumpli pedig része az étkezésnek. Sokkal jobb érzés, hogy tudom, miattam már nem kell szenvednie állatnak. Rendszeresen támogatok állatvédő szervezeteket, számomra ez elvi kérdés, és büszke vagyok arra, hogy vegetariánus vagyok.
A vegetarianizmus tehát elsősorban elvi kérdés, és egyre többen döntenek mellette. Hiszen a malac éppúgy érzi a fájdalmat, és olyan tanulékony is, mint a kutya. Az egyikre mégis családtagként, míg a másikra ételként tekintünk.
