Az EU bővítési biztosa elutasította, hogy a csatlakozások lezárását Szerbia tagjelöltstátusának megadásával csúsztassák össze
Két újabb csatlakozási fejezetet sikerült lezárni Horvátországgal – jelentette be Martonyi János, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Magyarország külügyminisztere kedden Brüsszelben. A Gotovina-ítélettel kapcsolatban a horvát külügyminiszter ugyanitt kifejtette, nem ért egyet annak egyes megállapításaival, Zágráb ugyanakkor teljes mértékben együttműködik a hágai törvényszékkel.
„Elérhető közelségbe került” a megállapodás – jelentette ki az erről folytatott keddi brüsszeli tárgyalási forduló után Martonyi János, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Magyarország külügyminisztere azzal a célkitűzéssel kapcsolatban, hogy a magyar elnökség ideje alatt teljes egészében le kellene zárni a horvátokkal a csatlakozási tárgyalásokat. Egyetértését fejezte ki Stefan Füle, az unió bővítési biztosa, aki azonban arra is kitért, hogy Horvátországnak egyebek mellett további reformokat kell megvalósítania a közigazgatás és az igazságszolgáltatás területén.
Arra a kérdésre, hogy az Ante Gotovina horvát tábornokra a törvényszék által a minap kiszabott súlyos ítélet nem veti-e vissza a horvát csatlakozási folyamatot, Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter azt mondta: Zágráb teljes mértékben együttműködik a hágai törvényszékkel. Hangsúlyozta, nem ért egyet a Gotovina ellen hozott ítélet egyes megállapításaival, de felhívta a figyelmet arra, hogy ez még csak az elsőfokú verdikt volt, amely ellen fellebbezni lehet. Stefan Füle elmondta: határozottan elutasít minden olyan spekulációt, amely szerint valamely ország előrehaladásának sebességét nem kizárólag az általa elért eredményekre alapozva határozzák meg, hanem több ország ügyét egymással összekapcsolva kezeljék – így tehát elutasítja azt is, hogy a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását összecsúsztassák a szerb tagjelölti jogállással. Hasonlóan vélekedett a Nyugat-Balkán európai integrációjáról tartott múlt heti brüsszeli tanácskozáson Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki akkor úgy fogalmazott, ez „rendkívül veszélyes kombináció”, nemcsak a két országra, hanem az egész EU-ra nézve.
|
5 perces interjú: Csóti György, volt zágrábi magyar nagykövet, az MHBK elnöke – Tiltakozó nyilatkozatot adott ki a Magyar–Horvát Baráti Kör (MHBK) Ante Gotovina volt horvát tábornok büntetése ügyében. Miért tartják aránytalanul súlyosnak a háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék által kiszabott 24 év börtönt? – Nincs bizonyíték arra, hogy Gotovina személyesen adott volna parancsot szerbek leölésére, mint ahogy arra sem, hogy ő csak katonáinak szörnytettei fölött hunyt-e szemet. Most a tábornokkal tulajdonképpen az egész korabeli horvát vezetést – Franjo Tudjmannal az élen – ítélik el a hágai bírák, holott nem lehet egy ember nyakába varrni a történteket, másfelől pedig nem lehet kollektíven bűnössé tenni egy egész országot. Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásait Gotovina miatt késleltették mostanáig.
– Mi állhat a háttérben? – Ezt a büntetést nem is annyira a háborús bűncselekményekért szabták ki. Inkább arról van szó, hogy némely ország késleltetni akarja a horvát csatlakozást, hogy Belgrád elismertségét feljebb húzza, és Horvátország akkor lehessen tag, amikor Szerbia megkapja a tagjelölti státust. Persze mi drukkolunk szerb barátainknak is, de nem lehet ezt összekötni az uniós tagságra már rég megérett ország sorsával. A legjobban az ítélet időzítését sajnáljuk.
– Mit remélnek a tiltakozástól? – Azt várjuk, hogy ettől ne tegyék függővé a Zágrábbal folyó tárgyalások lezárását és a taggá válás idejének kijelölését. Horvátországban ez az ügy hihetetlenül lerontotta az unió megítélését, a csatlakozást is minden eddiginél kevesebben támogatják. (KRL) |
