Hatvan éve nem volt ekkora szárazság

0
96

Az idei tél rendkívül csapadékszegény volt Horvátország keleti részén. Tavaly október óta mindössze 100 liter csapadék esett a vidéken. A szárazság nagy gondokat okoz a mezőgazdaságban.

Az őszi vetésű kultúrák számára kiemelkedően fontos, hogy megfelelő nedvességhez jussanak. A legtöbb vízhez általában a hó olvadásával jutnak, de fontosak az őszi és a tavaszi esők is, melyek nemcsak a csírázást indítják meg, hanem a trágyázással bekerült tápanyagok felszívódását is segítik. Az idei tél vidékünkön nagyon száraz volt, a megszokottnál jóval kevesebb hó esett, valamint idáig a tavaszi esőzések is elmaradtak. Az előrejelzések szerint az idei év hátralevő része sem lesz csapadékos, ami komoly problémákat okozhat a mezőgazdaságban.  A szárazság mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól Szloboda Tibor agrár-mérnökkel beszéltünk.


Szloboda Tibor

– A csapadékszegény telet leginkább a búzafélék sínylették meg, a szárazság miatt nem tudtak megfelelően fejlődni, nem tudtak elég erős gyökereket ereszteni, ami pedig a szárazság átvészelése szempontjából nagyon fontos lenne. Szerencsére ma már vannak olyan szerek, amelyek segítik a növények gyökérzetének megerősödését, és így fokozzák a növény szárazságtűrő képességét. Ilyen szer például az Agrosol, amit már széles körben alkalmaznak a vidék gazdái. A gyökérzet megerősítése fontos a kukoricánál is, mivel előreláthatólag száraz, de a megszokottnál hűvösebb nyárra készülhetünk – mondta Szloboda Tibor, hozzátéve, hogy amennyiben kérdésük van a termelőknek a termékekkel kapcsolatosan, forduljanak hozzá bátran.

A csapadékszegény időszak a cukorrépának is ártott, ami így nem tudott megfelelően kikelni, vagy ha ki is kelt, elszáradt. Az aszály legkevésbé az olajrepcét érintette, ezért úgy tűnik, hogy egyelőre a repceterméssel nem lesz gond. A globális felmelegedéssel a mezőgazdasággal foglalkozóknak ezentúl számolni kell, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre gyakoribbak lesznek ezentúl az extrém időjárási jelenségek.

A szárazság a takarmánynövényeknek sem kedvez

Tóth Árpád

A karancsi Tóth család állattenyésztéssel foglalkozik. A takarmányt maguk termelik meg, ezért nagy gondot okoz számukra is a szárazság.

– Általában egy hónap alatt szokott annyi eső esni, mint amennyi az ősz óta hullott, ez nagy problémát jelent. Számunkra a legfontosabb mezőgazdasági kultúra a kukorica, ami köztudottan nem viseli jól a szárazságot – mondta Tóth Árpád, megjegyezve, hogy most emiatt a kukorica korai vetésén gondolkodik, hátha így előbb kifejlődik majd a takarmánynövény.

Változik az éghajlat, ehhez igazodnunk kell

Bálint-Szabó Anasztázia

Bálint-Szabó Anasztázia, a HMDK Gazdakörének falugazdásza szerint a mezőgazdaságban a legnagyobb problémát a változó éghajlat okozza.

– Több olyan szemináriumon is voltam, aminek témája az éghajlatváltozás volt. Eddig például általánosságban a december és január számított az év leghidegebb időszakának, míg ez napjainkban inkább februárra tolódott el. A májusi esős időszak is eltolódott, ez most inkább júniusra jellemző. A tavalyi évben június végén éjszakai jégeső is volt, ami nagyon ritka, ez is egyik bizonyítéka az időjárás-változásnak. A szárazság ellen a leghatásosabban öntözéssel lehetne küzdeni, ám vidékünkön egyelőre nincsenek öntözőrendszerek, a hatalmas költségek miatt gazdálkodóink ezt önerőből nem tudják megvalósítani – mondta a falugazdász.