Hajmási Péter, Hajmási Pál…

Az eszéki színház 113. idényét a Csárdáskirálynővel nyitja

0
17

Premier: november 8., 20 óra

(Előadások: november 9. és 11. 20 órakor, november 12-én 19 óra, november 13-án 18 óra)

Kálmán Imre minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettjét, a Csárdáskirálynőt Kerényi Miklós Gábor rendezésében láthatja, hallhatja az eszéki közönség november 8-tól az eszéki Horvát Nemzeti Színházban.

Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján – színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban – föl ne csendülne Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája… legtöbbször a Csárdáskirálynő egyik slágere.

Lelkes, lendületes színészgárdával, erőteljes koreográfiával állítjuk színpadra ezt a darabot, amelyből a humor sem hiányzik. – Ismét bebizonyosodott számomra, hogy a kultúra az emberek közötti megértés, az országok közötti hídépítés egyik legjobb eszköze – mondja Kerényi Miklós Gábor az előadásról.

***

A Csárdáskirálynő immár több mint száz éve közönségkedvenc, a magyarországi társulatok újra és újra színpadra viszik, mégsem veszít a népszerűségéből. A történetet talán mindenki ismeri: egy reménytelennek tűnő szerelemről szól, Edvin herceg rajong a pesti orfeumcsillagért, Szilviáért, de arisztokrata családja ellenzi a rangon aluli kapcsolatot. Mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, ezért Szilviának New York-i szerződést intéznek… A szerelmesek érdekében azonban sokan szövetkeznek, és mindebből elragadó történet kerekedik.

Az eredeti, német nyelvű szövegkönyvet Leo Stein és Jenbach Béla írta 1914-ben, ennek alapján fogott hozzá az operett megkomponálásához a zseniális magyar zeneszerző, Kálmán Imre.

A bécsi premierre 1915. november 17-én került sor a Johann Strauss Theaterben, a darab a Die Csárdásfürstin címmel indult el a világsiker felé. Egy évvel később, 1916. november 3-án Budapesten, a Király Színházban is előadták a művet, immár A Csárdáskirályné címmel. A librettót Gábor Andor fordította – illetve tulajdonképpen írta át – magyarra, aki abban az időben nagyra becsült színházi dramaturg és szövegíró volt.

Az operett karrierje gyorsan és meredeken ívelt fölfelé; hamar lekötötték az európai színházak, és hatalmas sikerrel játszották. A budapesti premier után Szentpétervárott Sylvia címmel futott a darab, az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel állították színpadra, Szilviából cigány hercegnőt kreálva. Még a Broadway-n is futott az operett, igaz, az a változat már kevéssé hasonlított az eredetihez.

A Kálmán Imre nevével egybeforrt Csárdáskirálynőt, minden idők talán legismertebb és legnépszerűbb magyar operettjét Bécsben az ősbemutató után 800 alkalommal játszották egyhuzamban, a bemutatót követő tizenöt évben pedig harmincezer alkalommal adták elő világszerte.

Az eszéki előadást magyar-horvát gárda állítja színpadra. Gyarmathy Ágnes a díszlettervező, Füzéri Anna a jelmeztervező, Geszler György pedig a koreográfus.