Hamarosan megkezdődik a Senj 2 vízerőmű építése, amely majd, ha elkészül, az ország elektromosáram-szükségletének akár 10%-át is biztosíthatja. A többmilliárdos beruházás miatt két kis falu is víz alá kerül, de lakói nem fognak rosszul járni.
A horvát elektromos hálózat nagyban függ a vízi energiától, hiszen a vízerőművek adják az ország villanyáram-termelésének mintegy 55%-át. Ez a részarány a jövőben tovább bővül, hiszen hamarosan megkezdődik a független Horvátország történetének legnagyobb energetikai beruházása. Az ötlet nem új, hiszen már 1912-ben megszülettek az első tervek a Lika folyó felduzzasztásáról. Az elképzeléseket ellenben megakasztották a világháborúk, ezért az első kapavágások megkezdésére több mint 50 évet kellett várni.
Az erőműrendszer első elemét Senj közelében építették meg 1965-ben, ahova a folyótól csővezetékeken juttatták el a szükséges vizet, ami 410 méter magasból zúdul le a turbinákra. Az áramfejlesztő 216 megawattos teljesítményével az akkori Jugoszlávia második legnagyobb vízerőművének számított, a Cetina folyón megépített 486 megawattos Zakučac után. Pár évvel később a Lika folyón megépült az első jelentősebb duzzasztógát is, mely lehetővé tette a 22,5 megawattos Sklope erőmű megépítését. A víztározó azontúl, hogy el tudja látni az erőműveket vízzel, biztosítani tudja az ivóvíztartalékokat szinte egész Észak-Dalmáciának.
A rendszer következő eleme egy újabb duzzasztógát építése lett volna, amely lehetővé tette volna a Senj 2 névre hallgató komplexum létrehozását. A munkálatok előkészületei 1990-ben meg is kezdődtek, ám közbejött a háború. Közel 30 évvel később a Horvát Elektromos Művek (HEP) vezetősége leporolta a régi terveket, és belevágott a projekt folytatásába. A 3,7 milliárd kúna értékű Senj 2 és a hozzá kapcsolódó víztározó építését a HEP önerőből, illetve hitelből finanszírozza. A kivitelezés előreláthatólag 6 évet vesz majd igénybe, de ha megvalósul, 412 megawatt teljesítményével biztosítani tudja a szélesebb környék áramellátását, tehermentesítve ezzel több, a térségben üzemelő fosszilis erőművet. A becslések szerint a Senj 2 megépítésével évente 900.000 tonnával csökken majd az ország széndioxid-kibocsátása.
Elárasztják a falvakat
Az erdélyi Bözödújfalu elárasztásának történetét bizonyára sokan ismerik, ám arról valószínűleg kevesebben tudnak, hogy hasonló esetek nálunk is történtek és történnek. A Lika folyón 1971-ben megépült duzzasztógát rohamos fejlődést hozott a térségnek, kivéve a víz alá kerülő, 300 lelket számláló Kruščica falucskát. A hajdani település nevét ma már csak az egykori házak helyén elterülő 128 millió köbméteres víztározó őrzi. Hasonló sors vár most a 90 fős Mlakva falura és a 130 lakosnak otthont adó Gornji Kosinjra is, melyek helyén hamarosan egy 210 millió köbméteres víztározó létesül. A szóban forgó településeken már megkezdődött a temetők elköltöztetése, melynek költségeit a beruházó fizeti, a hozzátartozók pedig eldönthetik, hogy hol szeretnék örök nyugalomra helyezni szeretteik földi maradványait. A tervek szerint a templom ereklyéi és oltára is megmenekül, ám arról még nincs hír, hogy pontosan mi is lesz a sorsuk. Ami a települések lakóit illeti, választhatnak, hogy új házba költöznek, amit ez esetben a szomszédos településen épít nekik a HEP, vagy elfogadják azt az összeget, amelyet kárpótlásul ajánl nekik a vállalat. A dnevnik.hr internetes portál helyszíni riportja szerint a lakók többsége a pénzt választja, és inkább elköltözik az egyébként is szegénynek számító vidékről. A riportból az is kiderül, hogy a falusiaknak legkésőbb 2025 végéig kell elhagyniuk a települést.
