Dr. Demcsák Csaba immáron három éve képviseli Magyarországot zágrábi nagykövetként. Most első ízben ért bennünket az a megtiszteltetés, hogy az impozáns fővárosi nagyköveti rezidencia helyett a Drávatáj stúdiójában készíthettünk vele évértékelő interjút.
– Egy évértékelő beszélgetésre invitáltuk önt ide, a stúdióba. Ami a magyar-horvát kapcsolatokat illeti, a végéhez közeledő esztendőt illetően mit lehetne kiemelni?
– A 2023-as év volt az első teljes Covid utáni esztendő, ahol az élet visszatért a normális kerékvágásba, és rögtön január elsején történelmi pillanat következett be Horvátország életében, hiszen az eurózóna mellett a schengeni térséghez is csatlakozott. Ez a csatlakozás szomszédos országként Magyarországot is erősen érinti, ennek pedig látjuk is a hatását. Például az idegenforgalom, a kétoldalú turisztikai forgalom idén minden rekordot megdöntött, eddig több mint 700 ezer magyar állampolgár látogatott turistaként Horvátországba. De ennek a csatlakozásnak gazdasági haszna is van, a kétoldalú kereskedelmi forgalom is minden korábbi rekordot túlszárnyalt. Nyilván ezek a rekordok lehetőséget, de egyben feladatot is jelentenek számunkra: mindkét ország kormányának kiemelt feladata, hogy minél több területen használjuk ki ezeket a lehetőségeket. Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb feladat a határkeresztező pontok számának növelése. A Drávatáj nézői és a Képes olvasói is nagyon jól tudják, mit jelent az, amikor fizikailag néhány kilométerre van egymástól két település az országhatár két oldalán, de ahhoz, hogy az emberek eljussanak egymáshoz, sokszor annak többszörösét kell megtenni. Örömmel jelenthetem be, hogy megállapodás született Magyarország és Horvátország között a határ menti együttműködési programról, ez az Interreg, amelynek egyik kiemelt projektje lesz a határkeresztező pontok számának növelése. Továbbá 2024-re magyar oldalon az M6-os autópálya eléri az országhatárt, és idén augusztusban Horvátország kormánya is úgy döntött, hogy a még hiányzó A5-ös szakaszból a hiányzó 5 km-t, a Pélmonostor és az országhatár közötti szakasz építését megkezdik, és ha minden igaz, akkor 2025-re összeér a sztráda két ága. Az anyaországgal való kapcsolattartás tehát még egyszerűbbé válik. Itt, a Drávaszögben a Főherceglak-Sárok átkelő a kiemelt projekt, amit meg kellene valósítanunk.
– A horvátországi magyarság köreiben már évek óta jó barátként köszönthetjük, hiszen számos rendezvényen személyesen is velünk van. Hogyan értékeli közösségünk idei évét?
– Először is nagyon megtisztelő és jóleső érzés számomra, hogy barátként tekintenek rám. Én is így tekintek az itt élő magyarokra, és talán nem túlzás azt mondani, hogy úgy érzem, hogyha ellátogathatok önökhöz, akkor hazaérkezem. Nyilván az elmúlt több mint három évben nagyon sok személyes kapcsolat is kialakult, és meggyőződhettem arról, hogy milyen élénk közösségi élet folyik, milyen erőfeszítéseket tesznek sok esetben az itt élő magyarok annak érdekében, hogy megőrizzék magyarságukat, és ami legalább ilyen fontos, hogy ezt át akarják adni a gyerekeiknek, unokáiknak is. Magyarországi részről ehhez igyekszünk minden támogatást megadni. A kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság rendszeresen ülésezik, a gazdaságfejlesztési program újabb elemekkel fog bővülni, újabb pályázatokat jelentetünk meg a közeljövőben. Végül, de talán a legfontosabb, hogy napi szintű kapcsolatban vagyok Jankovics képviselő úrral, akinek szeretném megköszönni az együttműködését, a támogatását. Beszéltünk az Interreg programról, de beszélhetünk a petrinjai iskolaépítésről is, Magyarország kormánya egy 20 tantermes iskolát adományoz Petrinjának. Több olyan bökkenő volt a lebonyolítás során, amelyek elsimitásában Jankovics képviselő úr hathatós segítsége jelentősen közrejátszott.
– Mi várható a következő évben, Ön szerint milyen feladatok és milyen esetleges kihívások várnak ránk a 2024-es év során?
– A 2024-es év mind Magyarország, mind Horvátország számára a választások éve lesz. Magyarországon európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek, Horvátországban pedig választási „szuperév”, hiszen az európai parlamenti választásokon túl országgyűlési választásokra is sor kerül, illetve az év végén az elnökválasztás első fordulóját is megrendezik. Mindez valószínűleg a politikai stabilitás mellett változásokat is hoz. Magyarország számára a 2024-es év még egy szempontból fontos lesz: a második félévben Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét. Az európai parlamenti választásokat követően ez lesz az az időszak, amikor az új európai, intézményi struktúra föláll, de ez egyben lehetőséget is ad az elnökséget adó ország számára, hogy megmutassa saját magát, illetve olyan prioritásokat helyezzen előtérbe, amelyeket fontosnak gondol nemcsak a maga, hanem az egész Európai Unió számára. Sajnos a demográfiai problémák Magyarországot, Horvátországot, illetve az egész Európai Uniót súlyosan érintik. Magyarország egyik kiemelt prioritása lesz, hogy valamilyen megoldást találjunk a népességfogyásra, Magyarország e téren jó példákkal tud elöljárni, és reméljük, hogy ez Horvátországban is megértő fülekre talál. Zágrábi nagykövetként én is igyekszem majd kihasználni ezt az időszakot, nemcsak arra, hogy Magyarországot megmutassam, hanem szeretném a Horvátországban élő magyarságot megmutatni a többi uniós nagykövet társamnak.
