Horvátország lesz az Európai Unió 28. tagállama, ha minden igaz, a csatlakozásra 2013. július 1-jén kerül sor.
Legnagyobb támogatója országunknak ebben a folyamatban Magyarország volt, amely soros elnökségét is a mielőbbi csatlakozás szolgálatába állította, minden tőle telhetőt megtett, hogy a csatlakozási tárgyalások minél előbb lezárulhassanak. Nagy köszönetet persze nem kapott érte, sőt azt is mondhatnánk, hogy egyes újságírók éppenséggel magyarellenes hangulatot szeretnének kelteni. Ugyanis a horvát sajtó, köztük a régiónkban megjelenő napilap is mindent megtett/megtesz annak érdekében, hogy rossz színben tüntesse fel a magyar kormányt és itteni partnerét, a HMDK-t, utóbbinak minden, tényeken alapuló cáfolata ellenére is. Köpködték az új magyar médiatörvényt, az új alkotmányt, de az egyik magyar parlamenti párt itteni látogatását is alkalmasnak találták a hangulatkeltésre. Mindig találnak olyan témát, aminek kapcsán legalább bulvárcímeikkel Magyarország vagy a magyarság ellen szeretnék hergelni a horvát közvéleményt. De nem erről akartam itt írni, csak egyszerűen nem tudtam szó nélkül elsiklani e nyilvánvaló rosszindulat mellett.
Leginkább most az foglalkoztatja az embereket, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, hogy uniós tagállammá válunk mi is. Horvátország a csatlakozással gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózhat egy olyan közösséghez, amelyet Európa legfejlettebb és leggazdagabb demokráciái alkotnak. A közös belső piac tagjaként az EU-országokkal azonos feltételek mellett kereskedhetünk a tagállamokkal, megszűnnek a jelenlegi korlátozások. EU-tagként részt vehetünk az Unió infrastruktúra-fejlesztési programjaiban. A csatlakozás után a Horvátország és az EU közötti határ jelképessé válik, az utazás az eddiginél is könnyebb lesz. Mindenféle korlátozás nélkül utazhatunk az EU bármelyik tagállamába, és ott szabadon tanulhatunk, munkát vállalhatunk, de le is telepedhetünk.
Bizonyára hátrányok is érnek majd bennünket. Az egyik ilyen hátrány lehet, hogy a csatlakozással nemcsak a horvát termékek jutnak korlátozás nélkül az EU-tagállamok piacára, hanem a horvát piac is teljesen megnyílik az Unióból érkező árucikkek előtt. Ami egy szempontból biztos jó: az országunkra olyannyira jellemző túlzott drágaság megszűnik. Viszont tönkreteheti a magángazdaságokat, a vállalkozásokat.
Nagyon fontos, hogy az ország mind az előnyökre, mind a hátrányokra felkészüljön. Sokat kell még tanulnunk, és majd „útközben” is alkalmazkodnunk. Az euró-szkeptikusoknak biztosan nincs igazuk, hiszen egy ilyen kis ország nem szigetelődhet el, nem zárkózhat be. Nemrég nagyon találóan Deutsch Tamás EP- képviselő mondta vukovári tartózkodásakor, hogy nem mi megyünk Európába, mi már ott vagyunk, Európa jön el hozzánk. Nézőpont kérdése tehát az egész, de a lényeg az, hogy két év múlva Horvátország hivatalosan is az Európai Unió tagállamává válik.
