Egy nemrég készült felmérésből az derült ki, hogy az egyetemista lét nagyon is drága tud lenni. Hogy mennyire, az számos tényezőtől függ: bentlakásos vagy ingázó, melyik oktatási intézményben tanul a hallgató, illetve attól is, hogy komolyan veszi-e tanulmányait vagy nem.
A Vjesnik c. napilap szerint egy átlagos horvátországi egyetemista 3151 kúnát költ el havonta, amely összeg a tandíját és alapvető létszükségletek kielégítését is magában foglalja. A skála azonban nagyon széles, ugyanis a felmérésben megkérdezett hallgatók 24 százaléka nyilatkozta azt, hogy 1600 és 2400 kúnát költ havonta, 60 százalékuknál ez az összeg 800 és 3200 kúna között mozog. Mindössze 5 százalékuk van abban a szerencsés helyzetben, hogy 800 kúnánál kevesebb összegből is ki tud jönni. A másik végletet azok jelentik (25%-uk), akik 4000 kúnánál költenek el havonta. Egyes országokhoz képest (Finnország, Norvégia vagy éppen Svédország), ahol csupán 10% az otthon lakó hallgatók száma, hazánkban minden második diák otthonról jár be a felsőoktatási intézménybe.
Az időben letett vizsgákkal sokat lehet spórolni
Tandíjat ugyan a legtöbb intézményben már nem kell fizetni, ám egy-egy, határidőn túl letett vizsga több ezer kúnával „csapolhatja” meg az egyetemisták zsebét.
– Én már a tandíjmentes korosztályokhoz tartozom. Fizetni egyedül „késedelmi díjat” kell az időben le nem tett vizsgák után. Ez a tárgy kreditpontjaitól függ, nekem például hat kredites órám van, és egy kredit kb. 360 kúna. Ez soknak tűnik, de ezzel ösztönöznek minket arra, hogy tanuljunk. Én otthonról járok be minden nap, és mivel a Bellyei járástól kapok utazási támogatást, havonta csupán 200 kúnám megy el az ingázásra. Mivel otthon lakom, és nem kollégiumban vagy bérelt lakásban, sokat megspórolok. A hallgatók az egyetemtől kapott kártyával olcsóbban vásárolhatnak élelmiszert. Ha fénymásolásra hetente elköltök mondjuk 30 kúnát, akkor a legrosszabb esetben is 500 kúnát emészt fel egyetemi státusom havonta – tudtam meg Kell Klaudiától, aki az eszéki Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakára jár.
Az albérlet nagyon drága
Egy egyetemistának a legtöbbe a lakhatás kerül, így nem csoda, hogy aki csak teheti, otthonról utazik nap mint nap tanulmányai helyszínére. A felmérésből az is kiderült, hogy a diákok 82%-ának a költségei családi forrásból származnak, így Horvátország azon országok csoportjába tartozik (pl. Portugália, Írország és Törökország), ahol az elsődleges finanszírozók a szülők. Átlagosan ez az összeg hazánkban 1000 kúnára tehető havonta. Ösztöndíjat mindössze a hallgatók 28%-a kap, és kevesebb, mint a felük, pontosabban 45%-uk végez valamilyen diákmunkát a tanulmányaik mellett.
