Nagybaracska – Három ország, vagyis a magyarországi Baja, Mohács és Nagybaracska, a vajdasági Bezdán és a horvátországi Darázsi járás önkormányzati vezetőinek a kezdeményezésére egy évvel ezelőtt alakult meg az Ekotur-sziget Projekt, amelynek eredményeiről a Nagybaracskán tartott tanácskozáson számoltak be.
Egy éve multilaterális szerződés köttetett Magyarország (Plan Kft., Nagybaracska, Baja, Mohács, Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar), Szerbia (Vajdaság – Bezdán) és Horvátország (Darázsi járás) között Ekotour-sziget Projekt néven.
Az alapötlet az volt, hogy a tájegység vonzáskörzetébe tartozó önkormányzatok, mozgékonyságukat kihasználva, hasonló céljaik megvalósítása érdekében összefogjanak, elképzeléseik bővülésével pedig mások csatlakozását is lehetővé tegyék.
A nemrég Nagybaracskán tartott összejövetelen a projekt eredményeit prezentálták: a pi-víz hasznosításról a BCS Szlovákiai Kft. képviselője beszélt, a természetes anyagokból (fa, nád, kender) készült házakról egy zágrábi építkezési cég számolt be, a Pécsi Tudományegyetem képviselői a környezetbarát, energiatakarékos technológiákról és alkalmazásukról tartottak előadást.
– A több órás előadások során olyan környezetbarát, energiatakarékos és forradalmian új mezőgazdasági eljárásokról hallhattunk, mint pl. a 130 százalékban energiahatékony épületek, az emberi test által kibocsátott hővel fűtött bevásárlóközpont, a semmis talajon elért tíztonnás kukoricahozamról – ez utóbbiról a projekttel kapcsolatos tanulmányút során (a szlovákiai Csallóközben) mi is meggyőződhettünk. Tehát olyan dolgokról van szó, amik kipróbáltak, működnek, nekünk csak alkalmaznunk kell őket – nyilatkozta Sipos Sándor, a Darázsi járás elöljáró-helyettese, akinek a kezdeményezésére a Darázsi járás is csatlakozott a programhoz.
Pi-vizes gazdálkodás
Sipos Sándor konkrét eredményekről is beszámolt lapunknak, így elmondta azt is, hogy befejeződött a Baja-Bezdán-csatorna rekonstrukciós tervezete. Mohácson, Nagybaracskán már beindult a pi-vízzel folytatott gazdálkodás, Bezdán környékére is ki szeretnék terjeszteni, de itt, nálunk is nagy az érdeklődés.
– Itt arról van szó, hogy aki be szeretne kapcsolódni ebbe a gazdálkodásba, szól, elviszik hozzá a berendezést, ami a csapvizet pi-vízzé alakítja át, majd hozzákeverik a talajképző nanobaktériumokat (akkáné szubsztrát). Aztán a gazda hektáronként szétpermetez 500 liter keveréket, ezt évente egyszer kell megtennie. Az akkáné szubsztrát egy védőpajzsot képez a mag körül, amely által a földben és a levegőben levő káros anyagok nem kerülnek be a mag belsejébe, és ezáltal ökológiailag tiszta termést kapunk. Erről egyébként múlt pénteken Mohácson is meghallgattam egy előadást – teszi hozzá Sipos.
A Duna mente egy olyan gazdag tájegység, amely környezeti szempontból nem vesz tudomást az államhatárokról, ezért mindhárom országban a helyi szinttől a legmagasabb vezetésig közösen, együtt kell tervezni a térség fejlesztését, ezt szorgalmazza az Ekotur-sziget projekt is.
