A fiatalok egyre később állnak munkába a tanulással töltött évek miatt, és aki teheti, külföldre megy dolgozni, a kevés fizető is a terhek csökkentésére törekszik, sőt vannak, akik semmit sem fizetnek. Sok aktív korú nem dolgozik, sok a fiatal nyugdíjas, a tényleges nyugdíjas korúak pedig egyre tovább élnek.
A lakosság folyamatos elöregedése miatt az aktívaknak egyre több időskorú nyugdíját kell biztosítania. Egy dolgozóra 1,23 nyugdíjas jut a horvát nyugdíjbiztosító adatai szerint. Ilyen rossz még soha nem volt az arány, és állítólag még ez is romlani fog. A Glas Slavonije napilap szerint a 1,2 millió nyugdíjas több mint 40 százaléka, vagyis jóformán félmillió ember rokkant- vagy családi nyugdíjas, ami azt jelenti, hogy csak 600 ezer ember dolgozott meg a nyugdíjáért. Így a horvát nyugdíjasok átlagosan sokkal kevesebb évet dolgoznak, mint Európa más országaiban. Az Államháztartási Intézet munkatársa azt mondja, sokkal kevesebbet dolgozunk, jóval hosszabb ideig élünk, mint másutt, így a nyugdíjak sem emelkedhetnek, ha ez a tendencia marad. A Horvát Nyugdíjasok Pártjának a vezetője viszont úgy véli, a nyugdíjasok életszínvona a szegénység határán mozog, mivel nyolcvan százalékuk csak 1685 kúnát kap havonta, ami az átlagfizetések 30 százaléka, szemben Európa fejlettebb országaival, ahol a nyugdíjasok többsége a fizetések 40-50 százalékának megfelelő összeggel gazdálkodhat havonta.