Bőséges gyümölcstermés, alacsony árak

0
218
10-gymlcs-hodn-krisztin

Idén a piacon hatalmas a kínálat a szebbnél szebb gyümölcsökből, aminek a fogyasztók joggal  örülnek. Ám a termelők bosszankodnak, hiszen a bő terméssel az árcsökkenés nálunk kéz a kézben jár.

Sokunknak feltűnt, hogy az idei dinnyeszezonban rendkívüli módon csökkent az ár: volt, ahol már csak 5 kúnáért kínálták darabját. Ez is az idei jó termés számlájára írható, ami önmagában véve jó, ha nem járna együtt vele rögtön árcsökkenés is. Idén országszerte ez a helyzet, vagyis a termelők örömét beárnyékolja az olcsóbb ár okozta üröm.

A dályhegyi Hodán Krisztián is szembesült idén ezzel a problémával az eszéki felsővárosi piacon.

– Idén valóban bejöttek a számításaink, hiszen nem voltak nagy esőzések, nem rohadt el a gyümölcs. Őszibarackunk, szilvánk, szőlőnk és sárgabarackunk van. Ám az árak  érezhetően alacsonyabbak, mint korábban, egyedül a szőlő az, amely még tartja az árát. Ennek a gyümölcsfajtának különösképpen kedvezett a száraz időszak – számolt be lapunknak Krisztián.

Az áresések okai között ott van a hatalmasra duzzadt behozatal. Frane Ivković, a Horvát Gyümölcstermesztők Közösségének szóvivője a Vjesnik c. napilapnak azt nyilatkozta, Európában idén rengeteg gyümölcs termett, és emiatt automatikusan csökkentek az árak. Ez természetesen kedvez a vevőnek, de a hazai termelőknek nem, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy konkurálhassanak a behozatali áruk árával. A nyitott piaci viszonyok közepette ugyanis nem lehet megélni 200 barackfából vagy egy-két hektár szilvából, hiszen az akkora országok, mint például Oroszország korlátlan mennyiséget kínál ezekből a gyümölcsökből. Csak tavaly Horvátországba 184 milliárd dollar értékben importáltak friss gyümölcsöt, míg exportra 26 milliárd dollar értékben került sor. Az idei év első felében 135 tonna nektarinával és 59 tonna szilvával többet hoztak be hazánkba, mint tavaly. Ivković szerint az egyetlen gyümölcs, amelyből az ország önellátó, az a mandarin. Almából tavaly 35 000 tonnát hoztak be, és 30 000-et termeltek a hazaiak, a többi gyümölcsfajtából a keresletnek a döbbenetes 90-95%-át importáljuk. Így nem kell azon csodálkozni, hogy az elmúlt 20 évben gyümölcsimportra csaknem 3 milliárd eurót  költöttek az országban. A szóvivő szerint elég lenne egymilliard eurót szánni a gyümölcstermesztésre, hogy ne kelljen importálni azokat, amelyeket itthon is meg lehetne termelni. Ha a következő években mind többen fektetnének be a gyümölcstermesztésbe, az országos fogyasztásnak akár 70%-át is fedezni lehetne. Horvátországban ugyanis mindössze 21 000 hektárnyi gyümölcsös található. Fontos lenne, ha Horvátország is felismerné a gyümölcstermesztésben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, hiszen az Európai Unió országaiban virágzik a “gyümölcsbiznisz”.