Biogazdaságok helyett bozótosok

0
53

Az Európai Bizottság ellenőrei nemrégiben jelentős visszaéléseket tártak fel a horvát mezőgazdaságban. Jelentésük szerint sok olyan gazda van az országban, aki csak formálisan állt át a biogazdálkodásra: csak felvették a magas támogatásokat, földjeiket pedig elhanyagolták.

A zágrábi mezőgazdasági minisztérium adatai szerint 2007-ben 7577 hektáron folyt biogazdálkodás az országban, ez a szám viszont mára 103 166 hektárra nőtt, ami az ország termőföldjeinek mintegy 7%-a. A növekedés leginkább a legelők számának növekedésében érhető tetten, de a csonthéjas gyümölcsösök, azon belül is az ökodió-ültetvények elszaporodtak. A természetbarát gazdálkodás robbanásszerű növekedése ellenére az ily módon előállított termékek mennyisége ugyanezen időszakban drasztikusan csökkent. Bio dióültetvényből 2012-ben 3748 hektár volt az országban, melyekről összesen mintegy 890 tonnányi csonthéjas termést takarítottak be a gazdák. A tavalyi évben ellenben a már több mint 7000 hektárnyi ilyen ültetvényről a jó év ellenére is csupán 400 tonna diót szüreteltek le, ami felkeltette Brüsszel figyelmét is.

Jó üzlet a biogazdálkodás

Horvátországban az állam minden hektár bioművelésű diós után 8000 kúnás kiegészítő támogatást (poticaj) ad. Ennek oka, hogy a vegyszerek és mesterséges tápanyagok nélküli termesztés hozama kisebb, ezért az elmaradt profitot próbálja kompenzálni az állam. A szemfüles gazdálkodók hamar rájöttek, hogy ha van némi földjük, akkor ahelyett, hogy megművelnék, „átállnak” bio üzemmódba, a támogatásokból beültetik a földeket diófákkal, és többet a tájukra sem mennek, csupán felveszik a kiegészítő támogatásokat. Ez főleg azoknak éri meg, akik egyébként bérbe adnák földjeiket, hiszen a bérleti díjak a támogatások összegénél jóval alacsonyabbak. Ez ahhoz vezetett, hogy a termékeny földterületek sokszor bozótossá, sőt már-már erdővé váltak, amit a bizottság ellenőrei a helyszíni szemlék során meg is erősítettek. Hasonló a helyzet a legelőkkel is, ami még nagyobb üzlet, mivel nincs pontosan definiálva a legelő fogalma. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a sziklás hegyoldalak és az erdők kivételével minden megműveletlen földterület elismertethető legelőként. A bioművelésű legelők esetében az elhelyezkedésük függvényében tulajdonosuk vagy bérlőjük akár 6000 kúnás támogatást is kaphat az államtól, és ami a legabszurdabb, hogy ez a támogatás akkor is jár, ha az igénylő nem foglalkozik állattenyésztéssel.

Vizsgálatot követelnek

A bizottság a helyszíni szemlét követő jelentésében felszólította Horvátországot a kialakult helyzet rendezésére, mivel a „gazdáknak” kifizetett pénz többnyire uniós forrásokból származik. A jelentés nyomására a mezőgazdasági minisztérium szigorúbb ellenőrzéseket jelentett be, és felszólította a lebukott áltermelőket, hogy mondják fel önként a támogatásokról szóló szerződéseket, amit az idén még következmények nélkül megtehetnek. A legelők kérdése ellenben továbbra sem oldódott meg, mivel azok mögött erős üzleti és politikai érdekek állnak.