„A nyelvi regionalizmus, a nyelvjárási tudás nem szégyen”

lthatr-plusz-copy

Szeptember 2-4-én Szombathelyen került sor a VI. Dialektológiai Szimpozionra, amelyen a horvátországi magyarságot dr. Lehocki-Samardžić Anna, az eszéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék adjunktusa és Molnár Ljubić Mónika tanársegéd képviselték.

A rendezvény a Magyar Nyelvtudományi Társaság és szombathelyi csoportja, a Nyugat-magyarországi Egyetem Esztétikai, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete és a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület szervezésében valósult meg. A plenáris előadók között volt Kiss Jenő dialektológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a  Magyar Nyelvtudományi Társaság jeles elnöke, akinek elhangzott gondolatai az egész konferenciát jellemezték:
„A magyar nyelv és nyelvjárások akkor maradnak meg, ha lesznek olyan emberek, akik ezt a nyelvet s ezeket a nyelvjárásokat kapják anyanyelvükül, ha lesznek olyan emberek, akik megtartják és tovább is adják őket.”
A több mint hatvan anyaországi és határon túli előadó számára a szimpozion lehetőséget nyújtott a dialektológia helyzetének és legégetőbb feladatainak az ismertetésére. Sajnálatos tényként több ízben is említették, hogy egyes régiókban szinte teljesen leálltak a nyelvjárásgyűjtések, pedig a globalizálódó világban az anyanyelv táji értékeinek vizsgálata különösen fontos, arról nem is beszélve, hogy a nyelvtörténet, a településtörténet és etimológia számára is elsőrendű forrás. Számos előadás foglalkozott továbbá  a nyelvjárásokat érintő kihívásokkal és a globalizáció regionális nyelvváltozatokra gyakorolt hatásaival is.
Molnár Ljubić Mónika és dr. Lehocki-Samardžić Anna a terepkutatás során gyűjtött anyagok vizsgálatának eredményeiként a drávaszögi tájnyelv jellegzetességeiről tartottak előadást más-más megközelítésben.
– Ahogy azt Kiss Jenő tanár úr és Sándor Anna tanárnő is hangsúlyozták, a magyar nyelv rendkívül sokszínű, amelynek része a nyelvjárás. Éppen ezért a tananyagban is megfelelő helyet kellene kapnia. Sajnos még mindig él az a tendencia, mely szerint a társadalom lenézően viszonyul a nyelvjárási beszélőhöz, holott a nyelvészek nem győzik elégszer hangsúlyozni, hogy mindnyájan dialektusban beszélünk. Legfőbb feladatunk tehát, hogy meggyőzzük a tanárokat és a leendő pedagógusokat is arról, hogy a nyelvi regionalizmus és a nyelvjárás nem szégyen, sőt. Szükséges az erről való ismeretek beépítése a tantervbe. Ennek mikéntjére számos, pozitív eredményeket hozó módszert mutattak be a kollégák – nyilatkozta lapunknak Lehocki-Samardžić Anna.
A konferencia második napján egy kerekasztal-beszélgetésre került sor a Savaria Egyetemi Központ dísztermében, ahol a kiváló szakembereken kívül szombathelyi középiskolás diákokat is felfedezhettünk az érdeklődők közt. Ezen a beszélgetésen a horvátországi régiót dr. Lehocki-Samardžić Anna képviselte.

 

{fcomments}