A szebb jövő reményében egyre többen próbálkoznak meg külföldön munkát vállalni. Az alábbiakban internetes fórumokon talált és külföldön élő ismerőseim tapasztalatait osztjuk meg olvasóinkkal.
Körkérdés rovatunkban a legtöbben, ha külföldön kellene munkát vállalniuk, Svájcot választanák, azt viszont tudniuk kell, hogy itt fontos az előzetes kapcsolatépítés, vagyis a spekulatív jelentkezés a nyerő. Az alpesi országban azt tanácsolják, hogy az önéletrajz elküldése után érdemes telefonon érdeklődni a részletekről. A britek viszont a részletekre, a képességekre és a versenyre koncentrálnak a felvételkor. Ezt kell tükröznie az önéletrajznak is. A németeknél pedig az önéletrajznak szigorúan kronológiai sorrendet kell követnie. Az olaszoknál a legfontosabb a megjelenés, tehát képesség ide, képesség oda, ha valaki nem összeillő táskát és cipőt visel, vagy netán a férfiak esetében ízléstelen a nyakkendője, máris mínusszal kezd az állásinterjún. Az osztrákoknál hasonlóan fontos a megfelelő öltözet, de a pontosság is, így nem tanácsos késve érkezni a megbeszélésre. A portugáloknál fontos, hogy van-e valakinek jogosítványa, így ezt semmiképp se hagyjuk ki az önéletrajzból. A belgáknál nagyon fontos a nyelvtudás, mivel a francia és a flamand is használatos. Egy francia nyelvű önéletrajz nem biztos, hogy nyerő lehet egy flamand cégnél.
Horvát Ferenc (Szlovénia) szerint náluk nagyon fontos a diploma, és fontos az is, hogy legyen papír a nyelvtudásról is, de általában az állásinterjúkon a kommunikáció is idegen nyelven folyik, azaz úgy is, főleg ha valamilyen nemzetközi cégről, illetve tevékenységről van szó. És természetesen a külsőre itt is odafigyelnek.
A magyarországi Gál Anita korábban dolgozott az USA-ban is, jelenleg pedig Franciaországban él.
– Az USA-ban még tanulóként voltam kint. Volt egészségbiztosításom, diákvízumom és lakás is várt, mire kimentem. Van lehetőség feketemunkára is, biztosítás nélkül, de ez nagyon kockázatos, mert óriási összegeket kell fizetni annak, aki itt kórházba kerül. Én egy napot töltöttem kórházban, amiért, ha nem lett volna biztosításom, 3000 dollárt kellett volna fizetnem. Egyébként az emberek kedvesek, és én azt tapasztaltam, hogy a külföldi munkást is megbecsülik, ha az jól végzi a dolgát. A nyelvet elég alapszinten beszélni, még a nyelvtan sem fontos. Franciaorszagban ezzel szemben minden másképp működik. Nagyon szigorúan ellenőrzik a törvények betartását, úgyhogy csakis érvényes papírokkal érdemes munkát vállalni. A másik a nyelvtudás, nem toleránsak, ha nem beszéled jól a nyelvüket, és elég nagy a diszkrimináció a külföldiekkel szemben, ezt francia ismerőseimtől hallottam, szerencsére ilyent én nem tapasztaltam. A kettőt összevetve: ha az USA-ba csak úgy esel ki, akkor is találsz munkát, Franciaországot viszont ismerős/ismeretség nélkül kerülje el mindenki – mondja Anita.
Természetesen mi senkit sem biztatunk külföldi munkavállalásra, a fentiek inkább az ottani nehézségekre próbálják felhívni a figyelmet.