A horvátországi magyar iskolák diákjai együtt szavalták nemzeti himnuszunkat

0
149

A fiatalok viszik tovább kultúránkat mottóval rendezte meg a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége a magyar általános iskolákkal közös, magyar kultúra napi ünnepi műsorát, amelyben e tanintézmények felső tagozatos diákjai működtek közre. A közös versmondás mozgalmához, a Kárpát-medencei szintű Együtt szaval a nemzet programhoz csatlakozva pedig közösen elszavalták nemzeti himnuszunkat.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg, méghozzá január 22-én. Annak emlékére tesszük ezt, hogy – a költemény kéziratának tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A jeles nap megünneplését ifjabb Fasang Árpád zongoraművész kezdeményezte 1985-ben. Az első ünnepségsorozat alkalmából a következőképpen nyilatkozott: „Ez a nap annak a tudatosítására is alkalmas, hogy ezeréves örökségből meríthetünk, s van mire büszkének lenni, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet (…).”

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) szervezésében is évről évre ünnepi műsorra kerül sor. Az ideit a horvátországi magyar általános iskolásokkal közösen rendezték meg a laskói iskola tavaly átadott tornacsarnokában.

Jankovics Róbert, a HMDK elnöke ünnepi köszöntőjében arra szólított föl, hogy legyünk büszkék magyarságunkra. Nemzeti himnuszunkról többek között azt mondta, nemzetmegtartó erővel bír, amely összeköt bennünket a Kárpát-medencében és a világ különböző részein élő magyarokkal. Ez a nap, mint mondta, akkor válik igazi ünneppé, ha számvetést is készítünk, hogy ápoljuk és őrizzük-e anyanyelvünket, hogy továbbadjuk-e hagyományainkat gyerekeinknek, és hogy neveljük-e őket a nyelv, a kultúra iránti szeretetre, mert a kultúra nemcsak tudást és műveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is. A magyar kultúra továbbadását senki más nem végzi el helyettünk! Mindannyiunk érdeke, hogy ifjúságunk a magyar iskolákban magába szívja a magyar kultúra és művelődés alapjait és felvértezze magát az öntudatos magyar identitás páncéljával.

– Anyanyelvünk a legértékesebb örökségünk. Továbbadni akkor tudjuk, ha gyermekeinket is úgy neveljük, hogy vigyék tovább és ápolják hagyományainkat, és utódaikat majd ők is magyar iskolákba írassák – mondta.

A magyar iskolaválasztás, az anyanyelven tanulás fontosságát emelte ki Andócsi János, az eszéki magyar iskolaközpont igazgatója a reformkorról tartott előadása előtt. Azt a korszakot mutatta be a diákoknak érthető példákon keresztül, amelyben a Himnusz is született.

Őt a pulpitusnál Ferenczy Nikolett, az iskolaközpont magyartanára követte, aki a himnuszról egy újszerű megközelítésben beszélt.

Együtt szaval a nemzet

Hagyományteremtő jelleggel 2014. január 22-én tartották meg először az Együtt szaval a nemzet programot, melynek célja a nemzeti összetartozást erősítő közös versmondásra hívni fel a diákokat az öt kontinens valamennyi magyar nyelvű általános és középiskolájában. Ehhez a szép kezdeményezéshez csatlakozva a déli harangszó előtt szavalták el közösen a horvátországi magyar általános iskolák felsősei is közösen nemzeti himnuszunk első két versszakát, Molnár Zsuzsannának, a laskói iskola tanárnőjének vezényletével.

A magyar kultúrát és nemzeti himnuszunkat köszöntő alkalmi műsor első részében a laskói általános iskola tanulói, az Alfalusi Vegyes Kar, a Sepsei Népdalkör, Vass Dávid és Molnár Zsuzsanna működtek közre, énekes-verses produkcióikkal tették színesebbé a programot.

A program második részében a házigazda laskói általános iskola diákjai mellett a vörösmarti, az újbezdáni, a kórógyi és az eszéki magyar iskolák tanulóinak a műsora következett.

A szervezők erre a napra három kiállítással is készültek.

Keresztes Árpád tanár, a laskói általános iskola volt igazgatója nyugdíjasként szabadidejének nagy részét a festőállvány mellett tölti. A képeiből állítottak ki egy válogatást.

A pélmonostori Magyar Katolikus Nőegylet egyik alaptevékenysége a különböző tájegységek magyar népi motívumainak megőrzése, kiemelten a drávaszögi/baranyai hímzések átmentése a jövő nemzedékei számára. Kiállításuk anyaga a ’60-as évek végén készült, a házasulandó fiatalember kelengyéjének darabjaiból állt össze.

A HMPF és a Barkóca gyermekújság hat éve hirdeti meg a magyar költészet napja alkalmából képvers-pályázatát. Az elmúlt években beérkezett legszebb alkotásokat is láthattuk.

Kép/írás-pályázat

A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ decemberben irodalmi esszépályázatot hirdetett felső tagozatos általános iskolai, valamint középiskolás diákok számára. Olyan írásművek elkészítésére ösztönözte a horvátországi magyar fiatalokat, amelyeknek ihletadó forrásai a magyar képzőművészet ikonikus alkotásai voltak. A pályázat célja az volt, hogy a klasszikus festmények a fiatalok írásai által új megvilágításba kerüljenek.

Három kategóriába (általános iskolás, középiskolás és anyanyelvápoló órákra járók) sorolták a pályaműveket, a legjobb írásművek szerzői értékes jutalomban részesültek.

A rendezvényen többek között részt vett Obradović Ena, az eszéki magyar külképviselet gazdasági attaséja, helyettes konzul, valamint Munk Erik és Varga Gábor, a Bellyei járás elöljáró-helyettesei.