Brüsszel – Tőkés László EP-alelnök meghívására március 1-3. között Brüsszelben tartotta kihelyezett ülését a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT). A határon túli magyar szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltették magukat. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége részéről Jankovics Róbert ügyvezető elnök és Kriják Krisztina alelnök vett részt a tanácskozáson.
A KMAT 2004. június 16-án Nagyváradon, több határon túli magyar politikai és civil szervezet, köztük a HMDK társulásával alakult meg. Az alapítók célja az volt, hogy olyan fórumot hozzanak létre, amely lehetővé teszi a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek egységes képviseletét. A KMAT a régió magyar közösségeinek autonómiatörekvéseit hívatott képviselni.
Kihelyezett ülés Brüsszelben
A KMAT kétnapos ülését Tőkés László EP-alelnök, a KMAT elnöke hívta össze. Felvezetőjében megállapította, hogy „együttműködésre vagyunk ítélve”. A határon túli magyar szervezetek vezetői egyetértettek abban is, hogy tavaly a magyar Országgyűlés által hatalmas többséggel elfogadott két, nemzetpolitikai rendszerváltozást jelentő törvény – a Nemzeti Összetartozás Törvénye, valamint a könnyített honosítást lehetővé tevő módosítás – új alapokra helyezte a magyar-magyar kapcsolatokat, ezért immár érdemben elkezdődhet a határok feletti nemzetegyesítés.
A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait. Gyürk András, a magyar delegáció vezetője köszöntőjében kiemelte: ilyen magas rangú nemzeti küldöttség még nem tisztelete meg látogatásával a magyar EP-képviseletet.
A horvátországi magyarság helyzetéről Brüsszelben
A délutáni nyilvános közmeghallgatás keretében az autonómia iránt elkötelezett szervezetek 19 vezetője ismertette törekvéseik eddigi eredményeit, saját közösségük jelenlegi helyzetét. Jankovics Róbert a horvátországi magyarság helyzetével kapcsolatban többek között arról számolt be, hogy jelenleg a legfontosabb az április 1-je és 28-a között zajló népszámlálás, amivel kapcsolatban a HMDK országos szintű felvilágosító kampányt indít. Szólt a közelgő kisebbségi önkormányzati választásokról is. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban elmondta, egyike a legjobb ilyen jellegű törvényeknek, de hiányossága, hogy nem szankcionál.
Az unió támogassa az autonómiatörekvéseket
A KMAT brüsszeli kihelyezett ülése nemzetközi sajtótájékoztatóval zárult, ahol Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a KMAT három irányban is kezdeményezéssel él. Magyarországtól azt kérik, hogy vállaljon – egyelőre nem hivatalos formában – „védhatalmi státuszt” a határon túli magyar kisebbségek ügyében. A határon túli magyar közösségek a többségi nemzetek politikusaihoz azzal a felhívással fordulnak, hogy üljenek le velük tárgyalni, rendezzék az autonómiatörekvések kérdését. Végezetül az EU-hoz is fordul a KMAT, kérve, hogy az unió támogassa az autonómiatörekvéseket.
A KMAT kihelyezet ülését követően Kriják Krisztina a horvátországi autonómiatörekvéssel kapcsolatban a következőket nyilatkozta:
– Egy közösség akkor lehet autonóm, ha érdekképviseleti és közigazgatási jogosítványokkal bíró intézményrendszerrel rendelkezik. A nemzeti kisebbségek fennmaradását és fejlődését leginkább a területi és a személyi elvű autonómia szolgálja. Mivel a horvátországi magyarság alacsony létszáma miatt sem törekedhet területi autonómiára, erőfeszítéseink a személyi elvű, vagyis kulturális autonómiára korlátozódnak. Itt arról van szó, hogy választott szerveink átvehessék az államtól a kultúránk és nyelvünk megőrzéséhez szükséges intézményeket és igazgatási jogosítványokat. Ez például már működik a Vajdaságban, ahol a Magyar Nemzeti Tanács ingerenciája alá tartoznak a magyar kiadók, színházak és egyéb kulturális intézmények, valamint az igazgatótanácsokba való delegálási jogok is, addig például itthon a magyarság egyik legfontosabb intézményének, az eszéki magyar iskolaközpontnak a vezetőjét a horvát oktatási miniszter nevezi ki – mondta Kriják Krisztina, a HMDK alelnöke.
