A dolgok lassan a helyükre kerülhetnek

420

2002-ben ad hoc-jelleggel hoztuk létre a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetségét, mégpedig azért, mert az akkor éppen szerveződő újságíró-szövetség megpróbált bennünket, fiatal újságírókat és más kollégákat – akik bizonyára nem voltunk szimpatikusak számukra – kihagyni az alakuló szervezetből, amely meg is alakult, persze nélkülünk.

Nem szeretnék neveket említeni. Azoknak a nevét, akik időközben elhaláloztak, és emiatt öttagú szervezetté vált a Horvátországi Magyar Újságírók Egyesülete, és amely szigorúan a (Horvátországi) Magyar Naplóba írókra és az Eszéki Rádió magyar szerkesztőségének egy részére korlátozódik. Egyesek szakmaisága és – megkockáztatom – még írástudása is megkérdőjelezhető. Ezzel meg is szeretném nyugtatni azokat, akik a Magyar Napló-s szervezet tisztújító közgyűlése után felháborodásuknak adtak hangot, és levélben is megkerestek bennünket, hogy a horvátországi magyar újságíróknak van méltó és külföldön is elismert szakmai szervezete, a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetsége.

Természetesen az elmúlt években minden szervezetet – így a miénket is -, amely nem volt a MESZ-hez közel álló, el akarták lehetetleníteni, mégpedig úgy, hogy egyszerűen nem engedték támogatáshoz jutni. Kezdetben számos kisújságíró-tábort, továbbképzést szerveztünk, és több pályázatot hirdettünk meg a Képessel és a gyermeklappal együttműködve. Viszont az, hogy itthon nem szervezhettünk többet programokat, nem gátolt meg bennünket abban, hogy szakmai továbbképzéseken vegyünk részt a Kárpát-medence más régióiban vagy az anyaországban. Így lettünk tagjai a Magyar Televíziós Szövetségnek, amely Szabadkán jött létre, vagy a Külhoni Magyar Újságírók Egyesülete Konvenciójának, amelynek a többi határon túli magyar újságíró-szövetség is tagja, de itt van az Újvidéken alakult DAME, a Duna menti országok médiahálózata, ahol a többségi nemzet sajtója és elektronikus médiái mellett a kisebbségi újságírók is szerephez jutottak.

Horvátországon kívül sehol nem kellett és kell bizonygatnunk szakmaiságunkat, hozzáértésünket, a szakma ugyanis elismert bennünket, felismerte a minőséget, nem utolsósorban pedig a hitelességet.

A HMÚSZ ma a legnagyobb taglétszámú magyar médiaszervezet Horvátországban. Az írott és az elektronikus sajtó, a széles értelemben vett kommunikációs szakma minden képviselője jelen van a szervezetben: újságírók, írók, szerkesztők, fotósok, operatőrök, műsorvezetők, weblap-szerkesztők. Közülük a legtöbben a Horvát Újságírók Szövetségének, a HND-nek a tagjai is.

Meggyőződésem, hogyha kapunk egy újabb esélyt itthon is, a dolgok lassan ismét a helyükre kerülhetnek.

{jcomments on}